Több kibocsátás

Számos ország üvegházgázok kibocsátásának csökkentését célzó erõfeszítése ellenére a kibocsátás még mindig növekszik a legtöbb helyen. Ez azért van, mert mind a magánemberek mind pedig a gazdaságok egyre gazdagabbak és gazdagabbak. Egyre több javat és szolgáltatást termelnek, illetve fogyasztanak el.

Számos esetben a termelési folyamatok és a javak termelése egyre inkább környezetbarát. Amikor a termékre vonatkozó kibocsátásokat csökkentjük, azt mondhatjuk, hogy az emisszió intenzitását csökkentettük. De ezek a fejlesztések nem elegendõek, hogy pótoljuk a növekvõ termelést és fogyasztást.

1. TÖBB ÉS TÖBB: A globális CO2 kibocsátás (kék vonal) és a fejlett országok megoszlása (szürke vonal). A sárga vonal a Kiotói egyezmény célját mutatja a kibocsátásokról, a fejlett országokra vonatkozóan 2008-2012 években. Ábra: GRIDA (A nagyításhoz kattints a képre, 30 kB)

Egy példa:

A dízel- és benzinmotorok egyre hatékonyabbá válnak, kevesebb üzemanyagot használnak fel ahhoz, hogy elvégezzék ugyan azt a munkát. Így az egyes autók CO2 kibocsátása alacsonyabbá válik. Ugyanakkor az európai országokban az emberek gyakrabban autóznak, egyre több terméket szállítanak az utakon. Továbbá a nagy és nehéz autók – mint a terepjárók –egyre népszerûbbek számos országban, és ezek a nagyobb autók többet is bocsátanak ki. Az eredmény az, hogy a közlekedésbõl származó kibocsátás növekszik. Hogy a kibocsátás növekedése megálljon, vagy olyan technológiákat kell alkalmaznunk, amivel gyorsabban és hatékonyabban csökkenthetõ a kibocsátás (például üzemanyagcellás motorokat, amelyek hidrogénnel mûködnek), vagy egyszerûen kevesebbet kell vezetnünk.

2. TÖBBET ÉS TÖBBET VEZETÜNK: Habár a benzines és dízel motorok egyre hatékonyabbak, a szállításból származó kibocsátás növekszik. Ez azért van, mert az emberek gyakrabban vezetnek, és több terméket szállítanak közúton. Kép: Corel Gallery

A lakosonkénti fogyasztás alacsonyabb a szegény országokban

A szegény országokban a kibocsátás intenzitása gyakran nagyobb, mint a gazdag országokban, mivel a fejlett és energiakímélõ technológiák ezeken a területeken nem elérhetõek. Másrészt a termelés és a fogyasztás lakosonként sokkal alacsonyabb a szegény országokban. Így a lakosonkénti kibocsátás alacsonyabb. Ezzel együtt azonban számos szegény illetve közepes jövedelmû Európán kívüli országban növekszik az életszínvonal a népesség bizonyos részében, ami növeli a kibocsátását. A népesség növekedése is hozzájárul ezekben az országokban a nagyobb kibocsátáshoz.

3. ALACSONY FOGYASZTÁS: a lakosonkénti fogyasztás alacsony a szegény országokban. Kép: CICERO/Siri Eriksen (A nagyításhoz kattints a képre, 54 kB)

Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia
Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12
Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10.
utolsó módosítás: 2004-03-27

Last modified: Wednesday, 26 September 2018, 5:32 PM