Munkalap: Aszály a mediterrán térségben

2. Oldal: A növényzet tüzeinek okai

Tûz mindig is volt az ökoszisztéma egy részében, az erdõben.

Azonban mostanában egyre több tûz van, több mint korábban bármikor.

Ameddig a tüzeket természeti tényezõk okozták, az egyes tüzek után az erdõk képesek voltak visszatelepülni, és ismét elterjedni az eredeti területeken. Azonban a természetnek ezen törvénye már nem érvényesül, amióta egyre több helyen ég a növényzet világszerte, amely már veszélyes mértéket ölt. Még az örökzöld trópusi esõerdõk is a lángok áldozatává válnak.

A WWF (World Wildlife Found) összegzése alapján a növényzet tüzeinek 95 %-át az ember okozza.

Évente több mint 50.000 tûz pusztítja a növényzetet

WWF felhívja a figyelmet arra, hogy megelõzõ intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elkerüljük a tûz okozta katasztrófákat Dél-Európában

Korzikán és a Côte d'Azur-on pusztított végzetes növényi tüzek után a mediterrán térségben az erdõtûz katasztrófák növekvõ veszélye nyilvánvalóvá vált.

Ma 600.000-800.000 hektár erdõ válik évente a lángok martalékává, ami megegyezik Kréta területével.

Növényi tûz. Forrás: Hemera - Big box of art

Több mint 50.000 tûz az egész földközi-tengeri térség erdõségének 1.5 %-át pusztítja el évente.

A mediterrán térség nagy biodiverzitása (fajgazdagsága) folyamatosan csökken, és a nagy tüzek, amik fõként nem természetes úton jönnek létre, játsszák a fõszerepet a csökkenésben.

A WWF összegzése alapján az erdõtüzek 95%-át az ember okozza, vagy véletlenségbõl vagy szándékosan. A fennmaradó 5%-ot természetes folyamatok okozzák. Olyan országokban, mint Spanyol-, Olasz-, Görögország vagy Portugália, a növényizet tüzeseteinek száma négyszeresére emelkedett 1960 óta.

Az emberi figyelmetlenséget nem tekintve, további ok a földhasználat változása és a tömegturizmus infrastruktúra rendszerének masszív terjeszkedése.

A városiasodás eltünteti a Mediterrán térség tradicionális erdõségeit. A gyújtogatás egy népszerû módszerré vált, hogy a terület, amit erdõként használtak, profithozó építési területté váljon.

Hosszabb, tartósabb aszályok, alacsony nedvesség és szélsõséges hõhullámok veszélyes egységet képeznek. A növekvõ növényi tüzekkel együtt a mediterrán ökoszisztéma természetes regenerációja csökken.

Tûzoltó repülõ. Forrás: Hemera - Big box of art

Számos területen a biodiverzitás csökkenése, a vízhiány, a talajerózió és a sivatagképzõdés figyelhetõ meg. Körülbelül 300.000 négyzetkilométer európai partvidék veszélyeztetett.

A beerdõsödés nem egy tökéletes megoldás, mivel a csalitokban és a másodlagos erdõben sok száraz fa halmozódik fel, ami nagyon gyúlékony.

A növekvõ tûzveszély elleni hatásos védekezés érdekében szigorú törvényeket és magas büntetést kell megszabni. Az 50000 tûz közül sok megelõzhetõ, ha a kormányok újragondolják stratégiájukat, és több pénzt fizetnek a megelõzõ tevékenységekre a lobogó tüzek oltása helyett. Az együttmûködés javítása minden résztvevõ intézmény között az elsõ ésszerû lépés. Számos esetben a nagy tüzeket csak a jobb koordináció kialakításával lehet elkerülni. … (a WWF egy 2003-as cikke alapján– forrás: http://www.wwf.de/presse/pressearchiv/artikel/01349/index.html)

A FAO beszámoló viszont azt állítja, hogy "Azonban megfigyelték, hogy minél súlyosabb büntetést szab ki a törvény, annál nehezebb bizonyítani a gyújtogatást, és a legtöbb bíróság annál jobban tétovázik megbüntetni a gyújtogatókat. ". (http://www.fire.uni-freiburg.de/programmes/un/fao/Wp55_eng.pdf)

Gyakorlat:

1. A növényzet tüzeinek milyen okait és következményeit említettük a szövegben?

2. Eltekintve a szövegben leírt megoldásoktól, mindenki hozzájárulhat az erdõk védelméhez. Tervezz meg egy veszélyt jelzõ táblát, ami felhívja a tûzveszélyre a látogatók figyelmét, és feltünteti a legfontosabb viselkedési szabályokat (cigaretta, tábortûz …)!!

Globális kitekintés

Európában a földközi-tengeri területekrõl gyakran kerülnek a növényzet tüzei az újságok címlapjára … de milyen fontos Európa, ha globális kitekintésben megnézzük a tûzeseményeket?

Nézd meg a világ alábbi erdõtérképét. A különbözõ országokban különbözõ típusú erdõk láthatók. Kattints a lenti kis képekre is, hogy a különbözõ területeket nagyobb felbontásban lásd (70 K képenként).

Globális erdõtérkép
United Nations Environmental Programme - World Conservation Monitoring Centre alapján
www.unep-wcmc.org/forest/global_map.htm

Kis képek:
A

-

B

C

D

Gyakorlat: A tüzek katasztrofálisak lehetnek a mediterrán térségben. De mi a jelentõsége a mediterrán térség tüzeinek a Föld éghajlatára?
- Hasonlítsd össze a számokat a világtérképen, és keresd meg melyik kiskép (A, B, C, D) és melyik lenti szöveg (a, b, c, d) tartozik az egyes számokhoz.
- Olvasd el a következõ szöveget, hasonlítsd össze a felégett területeket, és írd le néhány mondatban, hogy mit gondolsz, mi a fontossága a mediterrán térség tüzeinek a Föld éghajlatára, és hogy miért gondolod ezt!

Tüzek globális kitekintésben

a) Évente az afrikai kontinens számos országában milliónyi hektárokat éget fel tûz, például egy relatív kis országban mint Benin, 7.5 millió hektárt, ahol is a növényzetet hagyományosan felégetik azért, hogy aztán mezõgazdasági mûvelés alá vonják. 60 millió hektár égett le Szudánban, ahol az óriási szavannák vannak. Az ilyen tüzek (pl. szavanna tüzek) részben a természetes körfolyamat részei, és az újranövõ növényzet ismét felveszi a tüzek által kibocsátott széndioxidot. Részben van egy hosszú idejû károsodás, amit alapvetõen az emberi tevékenységnek, és a mezõgazdasági mûvelés alá vonásnak lehet köszönni.

b) A trópusi indonéziai tüzeket gyakran kapcsolatba hozzák az El Niño esemény alatt bekövetkezõ aszályokkal. Feltételezik, hogy az 1982/83-es években bekövetkezett El Niño esemény alatt Borneon 5 millió hektár erdõt érintett a tûz, ami nagyobb, mint Svájc területe. Az 1997/1998-as El Niño alatt a helyzet még rosszabb volt. Csak Kelet-Kalimantan tartományban körülbelül 5 millió hektár égett el és 6.5 millió egész Borneón. 1997-1998-ban minden tüzet ember okozott. A tüzek többsége földspekulációnak és nagy területekre kiterjedõ erdõ-átalakításnak volt köszönhetõ, ami az elégtelen és érvényesíthetetlen földhasználati politika eredménye.

c) Oroszországban több, mint negyed Európa nagyságú területet borít erdõ, részben erdõs terület (> 2500 millió ha vagy 25 millió km²), a legtöbb ezek közül boreális erdõ, ahol a tûlevelûek dominálnak. A sikeres tûzkezelésnek köszönhetõen, a leégett területeket és az elpusztított földet sikerült az 1991-ben becsült 70 millió hektárról 30 millió hektárra lecsökkenteni. Azonban a statisztika nem teljes.

d) Brazíliában több évtizede folyik az esõerdõk folyamatos emberi irtása. Itt a természetes örökzöld erdõ, ami magától, természetes körülmények között nem ég, az emberek a területrendezés során megtisztítják az õserdõtõl a felszínt és visszavonhatatlanul átalakítják mezõgazdasági területté. 1988-ig 400.000 km² pusztítottak ilyen módon el, körülbelül 35,000 km² –t a becsülések szerint évente. A teljes elpusztított terület eddig több, mint Franciaország területe, és ennek köszönhetõen a légkörbe hatalmas mennyiségû üvegház hatású gáz került, amit az újranövõ növényzet nem fog már felvenni.

(Adatok a FAO 2000 beszámolójából)

www.fire.uni-freiburg.de/programmes/un/fao/Wp55_eng.pdf (6 MB)

Az oldalról:

- szerzõ: S. Ancot – Nürnbergi Egyetem - Németország, Elmar Uherek - MPI Mainz - Németország
- tudományos lektor:
- pedagógiai lektor: Dr. Schrettenbrunner / J. Heres
- utolsó módosítás: 2004-01-13