Тематический план

  • Общее

    Az óceánok

    Az Óceánok Haladó részében, megnézzük az arra vonatkozó elõrejelzéseket, hogy a globális felmelegedés hogyan változtatja meg a tengerszintet és az óceáni cirkulációt, és azt, hogy ennek milyen további hatása lehet a Föld éghajlatára. Megnézzük az Észak-Atlanti Oszcillációt is, egy természetes idõjárási formát, ami a befolyásolja a teleket Európában, hogy azok melegek és nedvesek, vagy napfényesek és szárazak-e. Arról is beszélünk, hogy miért vannak az óceánban nagy területek, ahol sok a tápanyag, de kicsi a fitoplankton növekedés, a vasra, mint mikrotápanyagra koncentrálva. Végezetül megnézzük, hogy a fitoplanktonokból milyen gázok kerülnek a légkörbe és bemutatjuk az éghajlati visszacsatolás koncepcióját.

  • Тема 1

    1. Óceánok és az éghajlat

    Tudjuk, hogy az óceánok a Föld éghajlati rendszerének egy valóban nagyon fontos részét képezik. Azonban nem tudjuk, hogy az óceáni cirkuláció hogyan változik meg a globális felmelegedés során. Nem tudjuk azt sem, hogy az olyan természetes idõjárási formamintázat, mint az Észak Atlanti Oszcilláció, ami befolyásolja télen az éghajlatot Európában, megváltozik-e a globális felmelegedés hatására.

    Ebben a fejezetben megnézzük az óceáni cirkulációra vonatkozó korszerû számítógépes modellek elõrejelzéseit, és azt, hogy a globális felmelegedésnek milyen valószínûsített hatása lehet Földünk éghajlatára.

  • Тема 2

    2. Óceáni tápanyagok

    Az óceán nagy területein van rengeteg nitrogént és foszfort tartalmazó tápanyag, de mégis csak kevés fitoplankton található itt. Az elmúlt évtizedekben az oceanográfia egyik legnagyobb felfedezése az volt, hogy sok helyen a vas koncentrációja alacsonyabb, mint az a szint, ami a fitoplanktonok növekedéséhez szükséges. Ebben a fejezetben megnézzük a vas fontosságát az óceánokban, és azt, hogy a vas miért fontos az éghajlatunkban. Megnézzük az érveket és ellenérveket, hogy jó lenne-e a nyílt óceán nagy területeit vassal mûtrágyázni, illetve, hogy ezzel megoldhatjuk-e a globális felmelegedés problémáját.

  • Тема 3

    3. Fitoplanktonokból származó gázok

    A széndioxid éghajlatunkra gyakorolt hatása függ attól, hogy mennyi gáz található a légkörben. Körülbelül a szerves üzemanyagok égetésébõl származó széndioxid egyharmada tárolódik az óceánokban, nagyban csökkentve a globális felmelegedés hatását. Ebben a fejezetben megnézzük, hogy a széndioxid hogyan kerül bele a tengervízbe. Megnézzük azt is, hogy olyan éghajlatilag fontos gázok, mint például a dimetil-szulfid, ami az óceánokban képzõdik, hogyan hagyja el a tengervizet, és hogyan lép be a légkörbe. Bemutatjuk a Jim Lovelock által 1960-ban kidolgozott elméletet, ami szerint a Föld egy önszabályozó rendszer, ami arra törekszik, hogy bolygónk az élet számára alkalmas bolygó legyen, és egy példát mutatunk be, hogy ez hogyan történik. Ezt a rendszer GAIA-nak nevezte el, a Föld görög istennõjének neve után.