General
Élelmiszer & Éghajlat. Alap
Bevezetés
Az emberiségnek elegendõ élelmiszer biztosítása egyre nehezebbé válik, mivel a népesség meghaladja a 6 milliárdot, és mivel a föld, víz és az ökoszisztéma források degradálódnak a túlhasználat miatt. A kereslet és a kínálat térbeli eloszlása globális megváltozásának nemcsak a Föld néhány helyén lehet további jelentõsége, a világ élelmiszerrendszerében levõ kölcsönös egymásrautaltság miatt.
Az éghajlat alapvetõ tényezõje a természetes erõforrásoknak és fontos eleme a fenntartható fejlõdésnek.
Ha az üvegházgázok mennyisége folyamatosan, minden határ nélkül növekszik, akkor biztosra vehetõ, hogy elõbb vagy utóbb felmelegítik a Föld felszínét, befolyásolva a regionális klímát. A globális felmelegedés valószínûleg megváltoztatja az éghajlati változékonyság térbeli eloszlását és megnöveli a szélsõséges idõjárási események elõfordulását.
Aggodalomra adhat okot, hogy a globális melegedés hatása egyes régiók éghajlatának a megváltozására elérheti azt a szintet, hogy befolyásolják az élelmiszertermelést, a növénykártevõk és betegségek elõfordulását és a termelés költségét. A káros hatások valószínûleg aránytalanul jobban fogják a szegényebb embereket sújtani.
Az Élelmiszer és Éghajlat Alap részében arra fogunk törekedni, hogy megmagyarázzuk, hogy ez a változás az éghajlatban milyen módon hathat a táplálék elõállításra a világban, továbbá azt, hogy az élelmiszertermelés és a növények éghajlattal való kölcsönhatásának milyen módozatai vannak.
szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
utolsó módosítás: 12/05/2004