Diagrama de temas

  • General

    Élelmiszer & Éghajlat. Alap

    Bevezetés

    Az emberiségnek elegendõ élelmiszer biztosítása egyre nehezebbé válik, mivel a népesség meghaladja a 6 milliárdot, és mivel a föld, víz és az ökoszisztéma források degradálódnak a túlhasználat miatt. A kereslet és a kínálat térbeli eloszlása globális megváltozásának nemcsak a Föld néhány helyén lehet további jelentõsége, a világ élelmiszerrendszerében levõ kölcsönös egymásrautaltság miatt.

    Az éghajlat alapvetõ tényezõje a természetes erõforrásoknak és fontos eleme a fenntartható fejlõdésnek.

    Ha az üvegházgázok mennyisége folyamatosan, minden határ nélkül növekszik, akkor biztosra vehetõ, hogy elõbb vagy utóbb felmelegítik a Föld felszínét, befolyásolva a regionális klímát. A globális felmelegedés valószínûleg megváltoztatja az éghajlati változékonyság térbeli eloszlását és megnöveli a szélsõséges idõjárási események elõfordulását.

    Aggodalomra adhat okot, hogy a globális melegedés hatása egyes régiók éghajlatának a megváltozására elérheti azt a szintet, hogy befolyásolják az élelmiszertermelést, a növénykártevõk és betegségek elõfordulását és a termelés költségét. A káros hatások valószínûleg aránytalanul jobban fogják a szegényebb embereket sújtani.

    Az Élelmiszer és Éghajlat Alap részében arra fogunk törekedni, hogy megmagyarázzuk, hogy ez a változás az éghajlatban milyen módon hathat a táplálék elõállításra a világban, továbbá azt, hogy az élelmiszertermelés és a növények éghajlattal való kölcsönhatásának milyen módozatai vannak.

    szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
    1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
    2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
    pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
    utolsó módosítás: 12/05/2004

  • Tema 1

    Növények és az éghajlat

    Az éghajlatváltozás miért érinti a mezõgazdaságot?

    A mezõgazdaság lényegében az éghajlattól függ, mert a hõ, a fény és a víz a növények növekedésének fõ meghatározói. A növényi betegségek, akárcsak az öntözõvíz, szintén az éghajlattól függnek.

    A világ teljes élelmiszertermelése évrõl évre változik, döntõen az idõjárási feltételek eredményeként, amik idõben szintén változnak. De a mezõgazdaság néhány területen sokkal érzékenyebb, mint máshol, fõleg a fejlõdõ országokban, ahol az árvíz- és aszálymegelõzéséhez a rendelkezésre álló technológia kevésbé fejlett, és azokon a területeken, ahol a talajok, a terep és az éghajlat kevésbé alkalmas a növénytermesztésre.

    Mi a fõ feladat mostanában?

    Azonosítsuk azokat a területeket, melyek leginkább érzékenyek az éghajlatváltozásra, azért, hogy a hatásokat elkerüljük (vagy legalább csökkentsük), és alkalmazkodjunk az új változásokhoz.

    red terrasses

    1. Gazdasági tájkép Észak-Amerikában
    fotó: USDA NRCS

    szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
    1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem- USA
    2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
    pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
    utolsó módosítás: 12/05/2004

  • Tema 2

    Az éghajlatváltozás témaköre

    Az éghajlatváltozás a fosszilis üzemanyagok égetésének a következménye, ami fontos témává válik, és felismerjük, hogy tevékenységünk és az, ahogyan élünk, befolyásolja jövõnket. Most kell eldönteni, hogy mit akarunk, milyen legyen a jövõnk, és hogyan kell cselekednünk, hogy azt el is érjük.

    1. Azon ágazatok, amiket az éghajlatváltozás komolyan érintene
    (Ökoszisztéma, Gazdaság, Vízkészletek, Élelmiszertermelés)

    Az éghajlatváltozás hatással van:

    Ökoszisztéma. A csapadék és a hõmérséklet mind az állatok, mind a növények elõfordulási helyére hatással van. Például a madarak Észak-Afrikából kora nyáron átvándorolnak Dél-Európába, hogy elkerüljék a nagy meleget Észak-Afrikában; ha Afrika melegebbé válik, az évszakon belül hamarabb fognak elvándorolni, és más környezettel találkoznak, valamint más fajokkal kell versenyezniük. Ezek a változások az elõfordulási helyek csökkenését eredményezhetik és még néhány faj el is tûnhet.

    Élelmiszertermelés. A növények termései táplálkozásunk alapját jelenti. A növényeket közvetlenül (kenyér készül a búzából, rizs, burgonya, zöldségek, gyümölcsök stb.) vagy közvetetten (állatok húsának elfogyasztásával, amik kukoricát, szóját, esznek, vagy egyszerûen legelnek) esszük. A termõhely hõmérséklete és a csapadéka mindegyik növényre hatással van. Például Ázsiában a rizs az emberek fõ tápláléka. Ha Dél-Ázsia túl meleggé válik a rizstermesztéshez, sok ember lenne kitéve az alultápláltság kockázatának, és az egészségügyi hatások fontosak lennének.

    Vízkészletek. A csapadék közvetlenül befolyásolja a folyók és a tavak vizét, a hõmérséklet pedig befolyásolja, hogy mennyi víz párolog el, és hogyan használódik a víz fel. A rendelkezésre álló vízmennyiség a kulcs mind az ökoszisztémákban, mind az embereknél, jelenleg bolygónk számos területe szenved komoly vízhiányban. A vízminõség és vízmennyiség csökkenésének nagy az egészséggel való kapcsolata.

    Gazdaság. A gazdaság majdnem minden ágára az éghajlat közvetlenül vagy közvetve hatással van. Ezt néhány példával mutathatjuk be. A síelõk lehet, hogy nem tudnak bizonyos helyre eljutni az Alpokban, mivel a hó állapot bizonyosan meg fog változni. A légkondicionálók iránti igény növekedni fog, ami nagy hatással lesz az energiaszektorra. A biztosítótársaságok nem akarnak majd biztosítást kötni azokra az épületekre, melyek olyan területeken vannak, amik sebezhetõvé válnak az árvizekre.

    szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
    1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
    2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
    pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
    utolsó módosítás: 12/05/2004

  • Tema 3

    Aszály a Mediterrán térségben

    Az aszály egy jelentõs probléma a mediterrán térségben, köszönhetõen a népesség növekedésnek, a mezõgazdasághoz és az élethez szükséges növekvõ vízigénynek. A víz fontos kulturális tényezõ ezeken a területeken, és ez az, amiért nehéz az emberek szokását megváltoztatni azért, hogy alacsonyabb legyen a vízfogyasztás.

    1. A Földközi-tenger medencéjének határai.
    forrás: FAO
    piros vonal: Mediterrán területek
    kék vonal: Mediterrán terület vízgyûjtõje

    Mi pontosan a Földközi-tenger medencéje?

    Ahogyan a térképen láthatjuk, a Földközi-tenger medencéje számos országot tartalmaz, mint a dél-európai, észak-afrikai és a Földközi-tenger keleti partja mentén elterülõ országokat, ezen utóbbiak Törökország, Libanon, Szíria, Izrael és Jordánia is ide tartozik.

    Bár ezen országok kultúrája, politikája egytõl egyig nagyon különbözõ, azonban hasonló az éghajlatuk, egyéni jellemzõkkel, amelyek hasonlókká teszik õket olyan vonatkozásban, mint az éghajlatváltozás és ennek hatása a mezõgazdaságra, ami még mindig fontos gazdasági szektor a térségben. Egy közös megoldás valamennyi ország számára az lenne, hogy a vízfelhasználást fejlesszék ebben a szektorban.

    Manapság a problémát az jelenti, hogy nehéz megmondani, mikor lesz pontosan aszály, vagy árvíz, és így nehéz dönteni, hogy hogyan használjuk fel a vizet, hogy készen álljunk a bekövetkezõ eseményre.

    2. Normalizált Különbségi Vegetációs Index (NDVI)
    G. Begni, MEDIAS-France

    Ezen a mûholdképen a Földközi tenger medencéjét láthatod, és megbecsülheted, hogy a zöld szín, amit Észak Európában bõségesen találhatsz (és a növényzettel borított területnek felel meg), hogyan tûnik el, vált át barnába, ahogyan dél felé haladunk Dél-Európában, és szinte ilyen színû teljes egészében Észak-Afrika. Ez azt jelenti, hogy a növényzet a zöld területeken sûrûbb, így ez egy elképzelést ad arra, hogy milyen a víz térbeli eloszlása.

    szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
    1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
    2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
    pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
    utolsó módosítás: 12/05/2004