Tematyka

  • Sekcja ogólna

    Élelmiszer & Éghajlat. Haladó

    Bevezetés

    A Föld lakói számára elegendõ élelmiszer biztosítása egyre nehezebbé válik, mivel a népesség túllépte a 6 milliárdot, és mivel a föld, víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt. A globális kereslet és kínálat viszonyokban bekövetkezõ változásoknak messzemenõ következményei lehetnek a föld élelmiszer rendszerének egymásra való utaltsága miatt.

    Ahogy az Élelmiszer és Éghajlat téma alap részének bevezetõjében is említettük, bizonyos, hogy a különbözõ területeken a globális felmelegedés következtében tapasztalható éghajlatváltozás befolyással lehet az élelmiszertermelésre, a növények betegségeire, az azokat károsító rovarokra, illetve a termelés költségeire. A negatív következmények várhatóan egyenlõtlenül nagy arányban érintik majd a szegényeket.

    A haladó részben szó lesz majd a mezõgazdaság múltbeli fejlõdésérõl, illetve, hogy a jövõben hogyan fog megváltozni az új éghajlati feltételeknek köszönhetõen. Beszélünk majd a használt modellek fontosságáról is, hogy mennyire lényeges megjósolni, milyen lesz a jövõ, illetve, hogy mit tehetnénk a jelenlegi feltételekkel, hogy elkerüljük a nemkívánatos hatásokat.

    A harmadik „Aszály a mediterrán térségben” címû fejezetet példaként hozzuk egy nagyon érzékeny terület éghajlatváltozására, és arra hogy hogyan használhatók a modellek a jövõ megjóslására, ami hatással lehet a mezõgazdaságra, és más gazdasági ágazatra.

    Szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
    1. Tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia University - USA
    2. Tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia University - USA
    Pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
    Utolsó módosítás: 12/05/2004

  • Temat 1

    Múlt és jelen

    Miért fontos az éghajlatváltozás a mezõgazdaság szempontjából?

    Mert a mezõgazdaság egy igen összetett szektor, ezáltal a rendszer függ az éghajlattól, hiszen a hõ, fény, és a víz a termésnövekedés legfõbb meghatározói. A növényi betegségek és rovarfertõzések, valamint az öntözõvíz igény és ellátottság szintén az éghajlat függvényei.

    A föld élelmiszertermelése évrõl évre néhány százalékkal változik, nagyrészt az olyan idõjárási feltételeknek köszönhetõen, mint az egyes évek közötti éghajlati változékonyság. A mezõgazdaság emellett egyes területeken érzékenyebb, mint máshol. Az idõjárásra való érzékenység különösen a fejlõdõ országokban jelentõs, ahol az aszályok, és árvizek megelõzését szolgáló technológia, kevésbé fejlett; emellett azok a területek is érzékenyek, amelyek a termelésre hatással lévõ fõ fizikai tényezõik miatt, (talajok, terep és éghajlat) kevésbé alkalmasak a gazdálkodásra. Az éghajlati hatások kezelésének kulcsfeladata az, hogy meghatározzuk az éghajlatváltozásra leginkább érzékeny területeket, annak érdekében, hogy a hatások elkerülhetõek legyenek (vagy legalább csökkenthetõek) a megelõzõ intézkedések kivitelezésén keresztül.

    Gazdasági tájkép Észak Amerikában.
    Kép: USDA. NRCS

    További irodalom

    Rosenzweig, C., A. Iglesias, X.B. Yang, E. Chivian, and P. Epstein. 2000. Climate Change and US Agriculture: The impacts or warming and extreme weather events on productivity, plant diseases, and pests. Center for Health and the Global Environment, Harvard Medical School, Cambridge, MA.
    http://www.med.harvard.edu/chge/resources.html

    Szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
    1. Tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia University - USA
    2. Tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia University - USA
    Pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
    Utolsó módosítás: 12/05/2004

  • Temat 2

    A jövõ megjóslása

    A nagy kihívás és a bizonytalanságok.

    A növekvõ népesség ellátása élelmiszerrel.

    Több mint 500 millió embert érint manapság az alultápláltság és a szegénység miatti éhezés. A XXI. század legnagyobb kihívása, hogy elérjük a termelés azon szintjét, amelyen elegendõ táplálékot leszünk képesek biztosítani a Föld népességének.

    Ezt a kihívást egyre nehezebb teljesíteni, mivel a népesség már most meghaladja a 6000 millió fõt, és a föld, víz valamint a nyersanyagok tönkremennek a túlhasználat eredményeként.

    A tudományos és a vezetõi körökben rengeteget foglalkoznak az éghajlatváltozás lehetséges következményeivel, különös tekintettel a világméretû mezõgazdasági termelésre gyakorolt hatással, hiszen az éghajlat változása következtében növekedhet azon emberek száma, akiket éhezés fenyeget. A következmények vizsgálata különösen azokon a területeken fontos, amelyek az aszályra és éhínségre legérzékenyebbek, és ahol a népességnövekedés még mindig gyors.

    A jövõre vonatkozó becslések iránt mutatkozó egyre növekvõ érdeklõdést olyan szélsõséges események elõfordulása váltotta ki, melyek országokat taroltak le és társadalmakat dúltak fel. Ezek a szélsõséges események lényegesen kisebb következménnyel jártak volna, ha megjósolták volna õket elõre, és ezáltal az országok felkészülhettek volna a védekezésre. A kép egy hurrikán pusztító hatását mutatja, egy olyan nagyon szegény országban, mint Honduras, Közép-Amerikában.

    1. Kép a hurrikán hatásáról, Mitch in Honduras, Közép-Amerika
    forrás: www.laprensahn.com

    szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
    1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia University - USA
    2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia University - USA
    Pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
    Utolsó módosítás: 12/05/2004

  • Temat 3

    Aszály a mediterrán térségben

    A mediterrán térségben az aszály társadalmi és gazdasági hatásai növekednek, és valószínûleg még tovább súlyosbodnak majd a növekvõ népesség, a városiasodás, az öntözött területek növekedése, a vízfelhasználás nem kielégítõ ellenõrzése, a politikai akarat hiánya, és a kulturális akadályok miatt.

    Ez a kép az NDVI (Normalized Deviation Vegetation Index) értékét mutatja a Földközi-tenger térségére. Ezt az indexet a különbözõ sûrûségû és fajtájú vegetáció megkülönböztetésére használják. Ahogy ezen a képen láthatjuk, Észak-Európában sokkal sûrûbb a növényzet, mint a Földközi-tengerhez közeli területeken. Ennek az eloszlásnak az oka egyrészt éghajlati, másrészt pedig a hozzáférhetõ víz mennyisége is befolyásolja a növényzet mennyiségét.

    1. Normalized Difference Vegetation Index
    G. Begni, MEDIAS-France

    A vízgazdálkodást erõsen érinti a mezõgazdasági termelés kockázatának csökkentése. A kockázatok többségét a jövõbeli idõjárási mintázat megjósolhatatlansága okozza. A legszembeötlõbb kockázat az aszály. A hatások a felhasználók és területek között is változnak a Földközi-tenger térségében, de van egy közös tényezõ, az aszályesemények és hatásainak visszatérése.

    szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
    1. Tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia University - USA
    2. Tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia University - USA
    Pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
    Utolsó módosítás: 12/05/2004