A részecskék egészségre gyakorolt hatása

Minden egyes belélegzéskor mintegy 0.5 liter levegõ kerül a tüdõnkbe, oxigént szállítva a testünknek. De mivel a légkör milliónyi részecskét is tartalmaz, az apró részecskéket szintén belélegezzük. Ez káros lehet az egészségünk szempontjából, a részecskék méretétõl és összetételétõl függõen. Évszázadokkal korábban, még mielõtt felvetõdött volna, hogy a szennyezés az egészségügyi kockázat, a férfiaknak és nõknek a munkavégzésükbõl adódóan már voltak légzési problémáik.

Történeti jelek

1555-ben Olaus Magnus dán püspök azt mondta, hogy a gazdáknak a szénát széllel hátban kell csépelni „a porok miatt, mert a por olyan apró, hogy belégzéskor nem lehet észrevenni és felhalmozódik a torkunkban”. Ezzel a részecskék emberi egészségre gyakorolt hatását említette.
A következõ évszázadok alatt az ipari forradalom során a munkásokat veszélyes anyagoknak tették ki: 1800-ban a tüdõbaj a szénbányászoknál fontos probléma lett, különösen Angliában, ahol a világtermelés jelentõs részét bányászták.

coal miners

1. Szénbányászok a 20. század elején Közép-Franciaországban.
forrás:www.icilacreuse.com.

2. Fonó munkások egy szövõgyárban Manchester közelében 1851-ben.
forrás: Képes Londoni Hírek.

Manapság is sok országban dolgoznak az emberek rossz körülmények között. A részecskék hatása még mindig probléma, különösen azon munkásoknak, akik ki vannak téve a pornak, mint az építõmunkások, pékek, parasztok…

Kapcsolat a részecskék és az egészség között

Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a növekvõ részecskeszennyezés a levegõben növekvõ légzési problémákhoz vezet, úgy mint asztmához és hörghuruthoz. A részecske koncentráció emelkedése idején növekszik a légzési rendellenességekben szenvedõk rendkívüli felvétele és kórházba utalása . Továbbá azoknál az embereknél, akik éveken keresztül magas részecske tartalmú levegõt lélegeztek be (amit hosszú idejû kitettségnek nevezünk), valószínûbb a tüdõrák kialakulása.

Értékek a városban

Mivel a részecskék veszélyesek az egészségre, az Európai Közösség elhatározta, hogy elõírja a levegõminõség szabványait. A részecskék azon szintje, amit egy év átlagában nem szabad túllépni 44.8 µg/m3. Ez azt jelenti, hogy 1 m3 levegõben, ha megmérjük a kis részecskék tömegét, annak nem szabad ezt az értéket meghaladnia.Ami a tényeket illeti, nincsen alsó küszöb arra, hogy milyen részecskekoncentrációnak nincsen hatása az egészségre.Az európai városok a nap folyamán gyakran meghaladják a 100 µg/m3-es értéket.

PM in Paris

3. A képen láthatod a nap különbözõ idõszakában a részecske koncentrációt. A piros vonal Párizs forgalmas utcáján, a kék vonal Párizson belüli mérés értékeit mutatja. A zöld vonal a vidéki mérés eredménye. Mindegyik mérést 2003. szeptember 16.-án végezték. Figyeld meg hogyan nõ a koncentráció, amikor az emberek munkába mennek reggel, és mikor hazamennek késõ délután, köszönhetõen a jármûvek kibocsátásának. A nagyításhoz kattints a képre! (30 K). forrás: Airparif.

A részecske mérgezõ hatása fõleg méretétõl és kémiai összetételétõl függ.
Minél kisebb a részecske, annál beljebb tud a légzési rendszerbe hatolni.
Több részletet a légzési rendszerrõl és a részecskék hatásairól a "Haladó" részben olvashatsz.

Az oldalról:
szerzõ: J. Gourdeau, LAMP Clermont-Ferrand, Franciaország
tudományos lektor: Dr Serge Despiau, LEPI, Toulon, Franciaország
készült: 2003-10-14

Last modified: Wednesday, 5 September 2018, 1:33 PM