Szivárvány

A szivárványok mindig elbûvölik az embereket, és sok monda tartozik hozzájuk. Az ír emberek azt mondják, hogy egy aranyfazék fekszik a végén. Az indiaiak úgy hiszik, hogy ez híd az élet és halál között. A Teremtés Könyve szerint a szövetség jele az Isten és az élet között a Földön. A valóságban, még ha a szivárvány olyan gyönyörû, hogy elbûvölõnek tûnik, nincsen semmi titokzatos, természetfölötti benne. Itt meglátjuk, hogy csak egy meteorológiai jelenség…

A fehér fény színei

A híres angol tudós, Isaac Newton volt az elsõ, aki megmagyarázta a szivárványt a XVII. században, Descartes korábbi optikai munkásságának felhasználásával (Descartes 1596-ban született és 1650-ben halt meg).
Megmutatta, hogy a napfény különbözõ színekbõl áll, amit az ember szeme nem tud elkülöníteni. Valójában, amikor megnézed a Napot délben (légy óvatos, néhány másodpercnél ne tartson tovább), fehérként jelenik meg. 

1. Sir Isaac Newton (1643 - 1727).
forrás: NASA.

A fény színek sorozata: piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya, melyet látható spektrumnak nevezünk.
Ez két másik színt is tartalmaz, amit nem látunk: infravörös (amit szemünk nem észlel, de bõrünk hõként észleli) és az ultraibolya (amitõl lebarnulunk). 

2. A Nap színspektruma. Forrás: NASA.

A prizma

A fény továbbterjedése mindig egyenes vonalú, de az iránya megváltozhat, mikor útjába teszünk egy akadályt. Annak bemutatására, hogy a fehér fény valójában színek keveréke, Newton háromszög alakú üveget használt, amit prizmának hívunk. Amikor a fény átmegy a prizmán, megváltozik az iránya (amit fénytörésnek nevezünk). A törési szög az egyes színeknél más és más, így amikor a fény átmegy a prizmán hét különbözõ színt ad (nézd meg a képet). A fényrõl azt mondhatjuk, hogy felbontottuk.

3. Prizmával a fény megtörik. szerzõ: J. Gourdeau. A nagyításhoz kattints a képre! (10 K).

A szivárvány

Ahhoz, hogy szivárványt lássunk, két dologra van szükségünk: Napra (aminek a hátad mögött kell lenni) és esõcseppekre. Amikor az esõcseppek lebegnek a légkörben, mindegyikük kicsi prizmaként viselkedik. A napsugár áthalad az esõcseppeken, és a fény megtörik, szivárványt hoz létre.

light travel in a drop

Az egyes cseppek prizmaként viselkednek.
Szerzõ: JG

colours of rainbow

5. Szemünkkel a cseppekbõl érkezõ piros színt magasabban látjuk az égen, noha a vízcseppek alacsonyabban vannak az égen, és ibolyaszíneket küldenek felénk. A nagyításhoz kattints a képre! (15 KB) szerzõ: J. Gourdeau

A szivárvány alakja
A szivárvány teteje (piros szín) és a megfigyelõ között 42 fokos szög van. Mivel ez a szög állandó marad, szemeiddel egy félkört látsz valahol a távolban. Ha repülõn utazol, láthatod a teljes kört!

6. A szivárvány teljes kör lenne, ha a Föld nem lenne az útjában.
Szerzõ: J. Gourdeau

A nagy esõcseppek (néhány milliméter átmérõjûek) fényes szivárványt adnak, míg a kicsi cseppek (például, amik a ködben fordulnak elõ), halvány szivárványt hoznak létre.

Ha süt a nap, Te is készíthetsz szivárványt a kertben! Az öntözõ cseppjei hasonlóan viselkednek, mint az esõcseppek.

rainbow: see the second on above

7. Néha láthatsz kettõs szivárványt, amikor a cseppeken belül a fény kétszer verõdik vissza. A második szivárvány erõssége sokkal kisebb, mint a fõszivárványé, és a színek is fordítottak.
Szerzõ: J. Gourdeau

Az oldalról
szerzõ: Justine Gourdeau, LAMP Clermont-Ferrand, Franciaország
tudományos lektor: Dr Frédéric Szczap, LaMP, Franciaország
készült: 2003-11-3

Last modified: Wednesday, 5 September 2018, 1:35 PM