Üvegházgázok és hatásaik

ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH

Az üvegházhatás nagyon fontos a földi élet szempontjából. Ha a légkörben nem lennének üvegházgázok, a földfelszíni átlaghõmérséklet nagyjából 30 fokkal lenne alacsonyabb, mint a mostani globális 15 °C-os átlag.
Láthatjuk, hogy szükségünk van egy természetes üvegházhatásra, mit egy pulóverre télen. Azonban a túl vastag pulóver alatt elkezdünk izzadni. Amit az ember csinál az az, hogy a természetes és szükséges hatást erõsíti és ennek következtében további melegedést okoz Földön, ami az elmúlt ezer évben nem fordult elõ ilyen szélsõséges mértékben. Ezért aggódunk a globális felmelegedés miatt, és az üvegházhatásra gyakran úgy tekintünk, mint valami rosszra. De nem a természetes üvegházhatás az, ami rossz. Csak az a kiegészítõ üvegházhatás, amit az ember okoz, minden baj okozója.
1. Üvegházgázok úgy mûködnek, mint a pulóver
átvéve: fashion 3sat online
Az üvegházgázok hasonlóan viselkednek a Föld hõsugárzásában, mint a pulóver testünkkel télen. Visszatartja a meleget és meleg réteget alakít ki a földfelszín közelében.
2. Megtudod magyarázni saját szavaiddal a képen látottakat? Azután leellenõrizheted magad, mozgasd a kurzort a szöveg fölé, amit fehérrel írtunk a nyilak közé:
-> A Napból jövõ sugárzás fõleg látható sugárzás. A veszélyes UV sugárzás legtöbbjét az ózonréteg elnyeli. A látható rész lejut a troposzférába. Ez lehet, hogy visszaverõdik a világos földfelszínrõl (jég, hó), vagy a felhõkrõl, vagy a felszínen elnyelõdik és felmelegíti azt (a piros szín jelzi). <-
szerzõ: Elmar Uherek
Ezt is magyarázd meg:
-> 3. A Föld kibocsátja a meleg infravörös sugárzást (amit szabad szemmel nem láthatunk). Az üvegházgázok a légkörben (kék ellipszisekkel jelezve) elnyelik a hõsugárzást, és részben visszasugározzák a Föld felé, részben a világûr felé. <-
szerzõ: Elmar Uherek
Milyen gázok okozzák az üvegházhatást?
A legfontosabb üvegházgáz a vízgõz (az üvegházhatás körülbelül 60 %-ért felel). De az elfogadott, hogy a globális vízgõztartalom az elmúlt századokban nem változott jelentõs mértékben. A széndioxid ugyan csak a második legfontosabb üvegházgáz (körülbelül 20%-ban felelõs érte), koncentrációja azonban sokat nõtt az iparosodás elõtthöz képest, 280 ppm-rõl 370 ppm*-re. A metán és az ózon mennyisége is növekedést mutat..
Az üvegházgázok nyomgázok, (a CO2kívül) 1 milliomod, vagy kevesebb részét képezik a teljes légtömegnek.
*1 ppm = 1 molekula az 1 millió levegõmolekula közül
Sok tudományos publikációban a földi melegedést sugárzási kényszerként említik. Mértékegysége watt négyzetméterenként W/m2. Az iparosodás óta (1750-es évektõl) napjainkig (az adatok 2000- bõl valók) az emberi tevékenységnek köszönhetõen az üvegházgázok mennyisége sokat nõtt. A jobb oldalon lévõ számok azt mutatják, hogy mennyit nõtt a sugárzási kényszer a levegõbe kerülõ üvegházgáz-többlet hatására. A körgrafikon az egyes gázok relatív hozzájárulását mutatja.
Az iparosodás óta kibocsátott üvegházgázok sugárzási kényszere (1750 - 2000), W/m2
1,46 CO2 (széndioxid)
0,48 CH4 (metán)
0,24 CFC 11+12 (halogénezett szénhidrogének)
0,35 trop. O3 (troposzférikus ózon)
0,15 N2O (dinitrogén oxid)
Adatforrás: IPCC TAR 2001
4. A sugárzási kényszer relatív eloszlása % - ban az egyes troposzférikus üvegházgázokra 1750 (iparosodás elõtt) és 2000 között. Ez az ember által okozott üvegházhatás egy mérõszáma. Láthatjuk, hogy a CO2-nek van a legnagyobb hatása.
Diagram: Elmar Uherek, az értékek IPCC TAR - ból
Kapcsolódó oldalak:
Többet tudhatsz meg a sugárzásról, üvegházgázokról és a Föld energiaegyensúlyáról az alábbi fejezetben:
Alsó légkör - Haladó 2. Fejezet - Sugárzás
Az oldalról:
szerzõ: Dr. Elmar Uherek - MPI for chemistry, Mainz
tudományos lektor: Dr. Pascal Guyon - MPI for chemistry, Mainz - 2004-05-12
oktatási lektor: Roland Bergamann + diákjai, Velbert középiskola
utolsó frissítés: 2004-05-13