El Niño, La Niña, globális hatások

ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH

El Niño
Az El Niño egy nagyskálájú óceáni-légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi területein, amely a tengerfelszín hõmérsékletének periodikus változásának meleg fázisa. Karácsony tájékán veszi kezdetét (ezért hívják El Niño-nak, a Krisztus gyermek spanyol elnevezésére utalva) és hosszú hónapokig (9-12) tart.
Az El Niño hatása a Földre…
1/a. 1997-98 telén a szél keltette hullámzás és a szokatlanul magas tengerszint jelentõsen hozzájárult a több százmillió dolláros károkat okozó viharokhoz és áradásokhoz a San Francisco-i öbölben. Az Amerikai Földtani Intézet által a Golden Gate–híd mellett csaknem száz éve gyûjtött tengerszint adatok vizsgálata szerint a szokatlanul magas tengervízszint egyenes következménye az El Niño jelenségnek.
forrás: USGS Fact Sheet
1/b. © Reuters
Több mint 35 000 embert kellett kitelepíteni és csaknem 7000 ember maradt elzárva a külvilágtól a Paraguay folyó áradása következtében. Az El Niño-hoz kapcsolódó rendkívül heves esõzések 60 000 embert érintettek Paraguay fõvárosában, Asuncion-ban és Concepción, Alberdi, Presidente Hayes, Alto Paraguay valamint San Pedro tartományokban. UNDP Desaster Protection, 1998. Jan. 8.
LIMA, 2002 May 9 (AlertNet) – Áprilisban az egyébként csendes Piura folyó egy éjszaka alatt tomboló áradattá változott. Észak-Peruban több mint 3500 családnak kellett elmenekülnie, akik elvesztették otthonaikat és ingóságaikat. A tudósok nem tudtak megegyezni abban, hogy a drámai idõjárás kapcsolatban ál-e az El Niño-val.
Forrás: Reuters alert net
El Niño alatt a meleg óceáni áramlás nagy befolyással van a Föld idõjárására. Az El Niño okozhat fokozottabb esõzéseket, áradásokat, tomboló viharokat, de ugyanúgy szárazságokat és néha pusztító tüzeket is.
Mi irányítja az El Niño-t?
Amikor nincs El Niño, a tengerfelszín hõmérséklete a Csendes-óceán nyugati részében 6-8 fokkal magasabb, mint a keleti részében. Ezt a hõmérsékletbeli különbséget elsõsorban a keleties passzátszelek okozzák, amelyek végigfújnak a Csendes-óceán trópusi területein, a meleg felszíni vizeket szállítva keletrõl nyugat felé (a felszíni víz fokozatosan melegszik ahogyan mozog nyugat felé, mert hosszabb ideig van kitéve a Nap melegítõ hatásának).
2. Tengerfelszín hõmérséklet anomália Kattints rá a fenti képre, hogy nagyobb méretben lásd az El Niño közben fellépõ tengerfelszín hõmérsékleti anomáliákat! A képen nem látszik, hogy mekkora az óceán hõmérséklete, de látható, hogy mennyivel melegebb (pirossal) és mennyivel hidegebb (kékkel) a tenger El Niño idõszakában, mint átlagos állapotában. Amint látható, Dél-Amerikától nyugatra, a perui partoknál a víz sokkal melegebb a normálisnál.
Forrás: © clivar.org / Mojib Latif, MPI Hamburg
3. Ez a kép a tengerfelszín hõmérsékletét mutatja abszolút értékben - Celsius fokban és Fahrenheit- fokban – 2003 novemberében. Kattints a képre a nagyobb felbontáshoz (130 K)! Dél-Amerika nyugati partjainál látható, hogy a Humboldt áramlás miatt elég hideg a víz. 2003 õszén nem volt El Niño idõszak.
Forrás: SSEC University of Madison / Wisconsin
Mivel a szél fújja a vizet nyugat felé, a tengerszint magassága körülbelül fél méterrel magasabb Indonéziánál, mint Ecuadornál, ezért, emiatt a magasságkülönbség miatt a keleti részen a mélyebb szintekrõl hideg víz áramlik fel, hogy csökkentse az egyenlõtlenséget (4.a kép). Ez a hidegebb, tápanyagban gazdag víz nagyon fontos a halászatban.
[A 4.a és a 4.b képek a Csendes-óceán háromdimenziós nézetét ábrázolják, jobb oldalt az amerikai, bal oldalt az ausztrál kontinenssel.]
4. a) A Csendes-óceán normális viszonyok között.
El Niño-s években azonban a gyenge szelek miatt a meleg víz elfoglalja a Csendes-óceán teljes trópusi területét. Ez természetesen korlátozza a hideg víz feláramlásának hatékonyságát, és a váratlan meleg víz miatt radikálisan csökken a tengeri hal-és növényvilág. Ennél lényegesebb hatás azonban, hogy ezek az események a légkört instabillá teszik, nagy változásokat okozva ezzel a Föld jelentõs részének idõjárásában és csapadékában.
El Niño idõszakok 2-7 évente fordulnak elõ.
4. b) A Csendes-óceán El Niño idõszakban
forrás: http://www.pmel.noaa.gov
La Nina
Az El Niño-val összevetve a La Niña (leánygyermek) a Csendes-óceán trópusi területeinek középsõ és keleti részén elõforduló, a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelenti.
La Niña idején a keleties passzátszelek megerõsödnek, és Dél-Amerika nyugati partjainál a hideg víz feláramlása intenzívebbé válik. A tengerfelszín hõmérséklete 4 Celsius-fokkal az átlagos alá esik. Ezt anti-El Niño-nak vagy egyszerûen „hideg eseménynek” vagy „hideg epizódnak” nevezik. A La Niña nagyon stabillá teszi a légkört, és közel ellentétes éghajlati hatásai vannak, mint az El Niño-nak.
Ez a jelenség durván fele olyan gyakran fordul elõ, mint az El Niño.
4. c) A Csendes-óceán La Niña idõszakban
forrás: http://www.pmel.noaa.gov
1950 és 1997 között az idõszak 31 %-ában El Niño, 23 %-ában La Niña helyzet volt, a fennmaradó 46 %-ban pedig semleges állapot uralkodott. El Niño és La Niña minden 3-5 évben elõfordul. A történeti feljegyzésekre alapozva az események közötti idõszak hossza 2 és 7 év között változik. 1975 óta La Niña helyzet fele olyan gyakran fordult elõ, mint El Niño, ennélfogva az El Niño-t általában, de nem minden esetben követi La Niña helyzet. A La Niña legtöbbször körülbelül 9-12 hónapig, de elõfordul, hogy két évig is tart.
A La Niña késõbb vált szélesebb körben ismertté, mint az El Niño, mert a halászatra gyakorolt hatása inkább pozitív, mint ártalmas, ezért a La Niña kisebb figyelmet kapott. A kutatások az 1980-as években szélesebb körben tapasztalt hatásai után indultak be.
Az El Niño és a La Niña globális hatásai
Az El Niño és a La Niña globális hatásai leginkább a Csendes-óceán medencéjében és az Egyenlítõ mentén érezhetõk. Az események hatásai nagyjából ellentétesek. A lenti ábrák az El Niño és a La Niña hõmérsékletre és csapadékra gyakorolt hatásait mutatják.
5. a) Az El Niño megváltoztatja az idõjárást sok helyütt a Földön és néhány területen súlyos problémákhoz vezet. Felsõ ábra az El Niño december-februári, az alsó pedig a június augusztusi idõszakban észlelt hatásait mutatja.
forrás: http://www.cpc.ncep.noaa.gov
5/b. Felsõ ábra a La Niña december-februári, az alsó pedig a június augusztusi idõszakban észlelt hatásait mutatja.
forrás: http://www.cpc.ncep.noaa.gov
A trópusi övezetben a meleg idõszakban a zivatartevékenységek keleti irányú elmozdulása Indonéziából a Csendes-óceán közepe felé rendkívüli szárazságot okoz Ausztrália északi részén, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. Az átlagosnál szárazabb körülmények tapasztalhatók Afrika délkeleti és Brazília északi részén is az északi félteke telén. Az északi félteke nyarán az indiai monszun esõzések mennyisége kevesebb az átlagosnál, fõként India északi részén, ahol kedvezõtlen a termés szempontjából. A meleg idõszakban az átlagosnál esõsebb idõjárás figyelhetõ meg Dél-Amerika trópusi részének nyugati partjainál, valamint Észak-és Dél-Amerika szubtrópusi területein.
6. Tûzvész Indonéziában, 1997. szept. 30. Az 1997 közepétõl 1998 közepéig tartó erõteljes El Niño eset okozta az indonéziai tûzvészeket.
© NOAA / significant event imigary
A meleg idõszak telén a közepes szélességek alacsony nyomású rendszerei a Csendes-óceán északi régiójának keleti felében erõteljesebbé válnak, mint általában. Ezek a rendszerek rendkívül meleg levegõt pumpálnak Nyugat-Kanadába, Alaszkába és az USA legészakibb részeire. A Mexikói-öbölben és az USA délkeleti partjainál is erõsödnek a viharok, az átlagosnál csapadékosabb idõjárást eredményezve azon a területen.
Jelenleg még nem találtak Európára gyakorolt, a fentiekhez hasonló, nyilvánvaló hatást. Ez nem azt jelenti, hogy az El Niño és a La Niña nem befolyásolja Európa idõjárását, de ezen folyamatok között a kapcsolat nem annyira erõs.
Kiegészítõ irodalom található:
http://www.cpc.ncep.noaa.gov
http://www.pmel.noaa.gov
http://ww2010.atmos.uiuc.edu
http://www.jpl.nasa.gov
http://www.al.noaa.gov
http://www.elnino.noaa.gov
szerkesztette:
Schlanger Vera – Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás 2003-10-28