A fõ szélrendszerek, a passzátszelek és monszunok

Éghajlati Enciklopédia ESPERE.
ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH
Éghajlati Enciklopédia ESPERE - menu
Idõjárás. Haladó.
Idõjárás: Haladó - menu



Az éghajlati rendszer fõ befolyásoló tényezõi a beesõ napsugárzás, az óceánok és a szárazföldek eloszlása, elhelyezkedése, a Föld forgása és a domborzat. A legtöbb napenergia az egyenlítõi övbe érkezik. Az egyenlítõi szélcsendes övek az Egyenlítõ körül, attól egy kicsit északra tolódott központtal, a passzát szelek két öve között találhatóak (lsd. késõbb).

Az egyenlítõi övbe érkezõ nagy mennyiségû napenergia a kontinenseket és az óceánokat melegíti. A melegedés következtében a meleg, nedves levegõ felemelkedik, ezáltal a légnyomás lecsökken. A növekvõ felhõzet, magas légnedvesség, gyenge változó irányú szél hatására különbözõ formájú, heves légköri jelenségek fordulnak elõ, úgy mit viharok és instabilitások. A hurrikánok is ebbõl a régióból származnak. A szélcsendes övekben idõnként abszolút szélcsend áll be, a vitorlás közlekedést napokra vagy hetekre megbénítva.

Az Egyenlítõnél felemelkedett levegõ a térítõknél süllyed le. Ennél a két övnél gyenge a szél és forró, száraz idõjárás uralkodik. Fõképpen az óceánok felett találhatóak meg, mindkét félgömbön a 30° szélesség körül. A Nap évi járásának megfelelõen észak-déli irányban mintegy 5°-ot változtatják helyüket.

1. A forgó Föld – A globális cirkuláció
forrás: A Michigan-Ann Arbor Egyetem honlapja, a Geológiai Tudományok Tanszéke

Az ábrán felülrõl lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd a poláris front következik. Ettõl délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítõ. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítõi szélcsendes övig. Ez a függõleges metszetben zárt légkörzés kapta a Hadley cella nevet. A déli féltekén még látható a délkeleti passzátok öve.

A süllyedõ levegõ eléri a földfelszínt, és az Egyenlítõ felé halad mint az uralkodó passzát szél, vagy a sarkok felé halad mint nyugatias szél. Ezt az övet az északi féltekén Ráktérítõnek, a déli féltekén Baktérítõnek nevezik. Az angol nyelvterületen élõ ’lovak szélessége’ elnevezés azoknak az idõknek az emléke, amikor a spanyol vitorlások lovakat szállítottak a Nyugat-Indiai szigetekre. A hajók gyakran sokáig vesztegeltek a nyílt óceánon ezeknél a szélességeknél, ami jelentõsen megnyújtotta az utazás idejét. Így vízhiány lépett fel, ezért a lovakat a tengerbe dobálták.

Passzát szelek

Az Egyenlítõnél a levegõ magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, és visszasüllyed a felszínre a térítõknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítõ felé halad. A térítõktõl az Egyenlítõ felé haladó felszínközeli légáramot, amelyet a Coriolis erõ eltérít, északkeleti az északi, és délkeleti a déli féltekén, passzát szélnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén keletrõl nyugat felé fúj, az Egyenlítõ irányába. Néha a passzát szeleket egyszerûen keleties szeleknek hívják, függetlenül attól, hogy melyik féltekén találhatók. Az angol szóhasználatban ezek a ’kereskedelmi szelek’, mert a kereskedelmi hajók ennek segítségével jutottak el az Újvilágba.

2. Globális cirkuláció
Forrás: San Francisco Állami Egyetem (SFSU) honlapja

Az ábrán felülrõl lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függõleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettõl délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítõ. A térítõn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítõi szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erõs emelõ hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentõs csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.

Monszun

A monszun cirkulációt a kontinensek és az óceánok eltérõ hõkapacitása határozza meg, azaz hasonlít a tengerparti szélhez, csak sokkal nagyobb területen fejti ki tevékenységét. Nyáron általában a szél a tenger felõl fúj a szárazföld felé, ott nagy esõzéseket okozva. Télen, a szél általában fordított, és a kontinens felõl a tenger felé fújó szél száraz körülményeket teremt.

A ’monszun’ szó az arab ’mausim’-ból származik, ami évszakot jelent. A régi korok hajósai az Indiai-Óceánon és az Arab-tengeren hajózva írták le ezt a változó irányú szelet, mely folyamatosan északkeleti az északi félgömb telén, és ellentétes irányú, azaz délnyugati az északi félgömb nyarán. Ezért, a monszun kifejezés az évszakos szélirány változásra vonatkozik, és nem a csapadékra.

3. A kontinensek hatása – monszun
© 1996 EarthBase/Liaison Agency. Minden jog fenntartva.
Fotó: Chip Hires

Bár a monszun kifejezést eredetileg az Indiai szubkontinensre alkalmazták, monszun cirkuláció a Föld más részein is megtalálható, például Európában, Afrikában, Ausztráliában, Chile nyugati partjainál és az USA-ban. A Föld lakosságának mintegy 65 %-a él a monszun által érintett területeken. A leghíresebb monszun terület India és Délkelet-Ázsia. Nyáron a levegõ a kontinens felett sokkal melegebb lesz, mint a vízfelszín, ezért a levegõ a víz felõl a szárazföld felé áramlik. A nedves levegõ találkozik a kontinens feletti kontinentális eredetû légtömeggel, így esõ keletkezik a régióban. Mivel az itt található hegyek és dombok emelõ hatása is érvényesül, ezért vannak helyek, ahol nagyon bõséges, 10000 mm-t meghaladó csapadék hull. Télen az áramlás iránya megfordul, és az uralkodó áramlat a szárazföld felõl a tenger felé fog mozogni.

Az indiai monszun tipikusan júniustól szeptemberig tart. Ezen idõszak alatt Nyugat- és Közép-India több, mint 90 %-át, míg Dél- és Északnyugat-India 50-75 %-át kapja meg éves csapadékának. A havi csapadékösszegek átlagosan mindenütt elérik a 200-300 mm-t, míg a legnagyobb értékek a monszunidõszak közepén, júliusban és augusztusban vannak.

4. A monszun cirkuláció
Forrás: A Cooperative Institute for Mesoscale Meteorological Studies honlapja

A délkelet-ázsiai csapadék is monszunális természetû, a legnagyobb csapadékösszegeket általában májustól szeptemberig mérik. A területi átlag összegek rendszeresen 200 mm-t érnek el ezen hónapokban, egységesen 1000 mm körüli évszakos értékkel.

További információk:

www.infoplease.com/ce6/weather

szerkesztette:
Szalai Sándor – Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás : 2003. XI. 13

Ostatnia modyfikacja: czwartek, 6 grudzień 2018, 10:08