Több információ a környezetváltozás és az emberi egészség kapcsolatáról

Éghajlati Enciklopédia ESPERE.
ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH
Éghajlati Enciklopédia ESPERE - menu
Idõjárás. Haladó.
Idõjárás: Haladó - menu



Az erõsen iparosodott országokban a ’környezeti egészség’ kifejezés általában a helyi környezet speciális fizikai vagy kémiai tényezõinek az emberi egészségre való káros hatásaira vonatkozik. Ezeknél a hangsúly a levegõt, vizet, talajt és élelmiszert szennyezõ anyagokon van. Járványügyi és a mérgekkel foglalkozó szakértõk figyelmüket ezeknek a hatásoknak a számszerûsítésére fordítják, részben az emberek vizsgálatával, részben állatkísérletekkel.

A globális környezet egészségügyi kockázatai széles skálát fognak át:

  • Az üvegházgázok alsó troposzférában való koncentrációjának növekedése következtében globális éghajlati változások

1. kép: 1. a napsugárzás egy része eléri a Földet (az ózonréteg megvédi a Földet a Nap káros ultraibolya sugárzásától)
2. Az energia mintegy 30 %-a visszaverõdik a világûrbe
3. Fosszilis tüzelõanyagok égetése és az erdõirtások növelik a légköri széndioxid mennyiségét. Ehhez járulnak a (részben vagy teljesen) halogénezett szénhidrogének (a természetben nem található gázok, amiket például a dezodoros dobozokban, hûtõknél, szigeteléseknél alkalmaznak) és a metán (hulladéklerakókból, mezõgazdaságból és a mocsarakból).
4. Együttesen ezen gázokból képzett ’takaró’ csapdában tartja az energiát, így melegíti a Földet
forrás: http://www.texasep.org

  •  A sztratoszférikus ózonhiány

A Nap ultraibolya sugárzásának lehetséges hatásai az emberi egészségre:

- a bõrre (leégés, rosszindulatú daganatok, krónikus betegségek stb.)

- a szemre (a szemlencse átlátszósága változik, retina betegségek, szaruhártya rák stb.)

- az immunrendszerre (a sejtek ellenállóképessége csökken, növekszik a fertõzéshajlam, latens virusfertõzések aktivizálódhatnak stb.)

- közvetlen hatások (D vitamin képzõdés, az angolkór megelõzése, változékony kedélyállapot stb.)
- közvetett hatások (éghajlaton, élelmiszer ellátáson, fertõzõ betegségeken, légszennyezésen keresztül stb.)

2. Az ultraibonya besugárzás (UV) függ a napsugarak beesési szögétõl, szélességi fokoktól, felhõtakarótól, tengerszint feletti magasságtól, az ózon mennyiségétõl, a felszín visszaverõ képességétõl. A vékony felhõtakarón az UV sugarak mintegy 90 %-a áthatol. A tiszta hófelszín a bõrt leégetõ UV sugarak mintegy 80 %-át visszaveri. Az UV besugárzás 60%-át napi 10 és 14 óra között kapjuk 300 m magasságnövekedés 4 %-kal növeli az UV sugárzás erõsségét. Az árnyék az UV sugárzást legalább a felére lecsökkenti. A zárt helyen dolgozók 10-20 %-át kapják annak az UV sugáradagnak, amit a szabadban dolgozók kapnak. A homok az UV sugárzás mintegy 25 %-át sugározza vissza. A vízben fél méter mélyen az UV sugárzás már csak 40 %-a a felszíni sugárzásnak.
forrás: www.who.int

  • a biológiai sokféleség csökkenése

Ez nagyon gyorsan zajlik le, és maga után vonja a hasznos fajok kipusztulását, valamint a különbözõ ökoszisztémák gyengülését, ugyanis csökken a természetben a fajok létfenntartó egymásraépültsége

3. Még a megmaradt észak-amerikai erdõségekben is nagy tisztogatások folynak az újabb fejlesztések érdekében
forrás: library.thinkquest.org

  • elsivatagosodás, talajdegradáció, talajvíz csökkenése, természetes halászat, ezek csökkentik az élelemtermelõ ökoszisztémák termelékenységét, ezzel kiegyenlítik a génmanipulált élelmiszerek, precíziós gazdálkodás és a haltenyésztés nyereségét.

4. Balra: kecske élelmet keres az afrikai Száhel-övezet ritkás növényzetében
Jobbra: a terepjárók jelentõsen növelik a talajveszteséget az érzékeny sivatagos környezetben
forrás: pubs.usgs.gov

  • Különbözõ vegyi szennyezõanyagok, amelyek már az iparosodás következtében helyi szennyezõdésekként ismertek, most ismét feltûntek, mint állandósultak és az egész Földön elterjedtek. Néhány még az idegi, immun és reproduktív rendszerre is hat, és már nemcsak specifikus és korlátozott mérgezõ hatásuk van.

5. Az emberek egyre több üvegházhatású gázt bocsátanak a légkörbe. Autók, teherautók, házak és gyárak, irodák hûtése és fûtése, erõmûvek felelõsek az USA széndioxid kibocsátásának mintegy 98 %-áért, és nitrogénoxid kibocsátásának 18 %-áért.
forrás: www.wrh.noaa.gov

A nagytérségû környezeti változásokhoz hasonlóan, az emberi társadalom globális irányzatainak is jelentõs hatásuk van az emberi egészségre. A népesség egészségének közepestõl hosszú idõskálán a legfontosabb meghatározója a környezet létfenntartó képessége. Ezért szükséges az alapvetõ ökológiai viszonyoknak a környezeti feltételekkel, éghajlati viszonyokkal és az emberi egészséggel való kapcsolatrendszerének tisztánlátása.

A népesség egészségének mérése

WeA népesség egészségének méréséhez, ami egy bonyolult paraméter, valamilyen mértéket kell találni. Ez a népességben a betegségek okozta terhelést viszonyítja a betegség okán, illetve az idõ elõtt bekövetkezett összes halálozáshoz. A különbözõ kockázati tényezõkhöz tartozó részterhelések viszonyításához szükség van elõször az egészségi porbléma idõtartamára és súlyosságára, másodszor pedig az egészségcsökkenésre valamilyen általánosan elismert egységben. Az általában alkalmazott Rokkantsággal Korrigált Életkor (DALY)két szám összege:

- az idõ elõtti halál következtében elveszett évek (YLL)

- a rokkantsággal töltött évek (YLD).

Az YLL figyelembe veszi az életkort a halál idõpontjában, a YLD figyelembe veszi a betegség hosszát, az életkort a betegség megjelenésekor, a betegség súlyossága szerinti rokkantsági súlyt. Ezen a mértéken alapulva 2000-ben az éghajlatváltozás becsült hatásai az alábbiak voltak:

Régió Összes napok száma (1000s) DALY/millió ember
Afrika 1894 3071,5
Kelet-Mediterrán térség 768 1586,5
Latin-Amerika és a Karib térség 92 188,5
Délkelet-Ázsia 2572 1703,5
Nyugat-csendesóceáni térség (fejlett államok nélkül) 169 111,4
Fejlett országok (és Kuba) 8 8,9
Világ 5517 920,3

Néhány példa, hogy a környezeti változások hogyan hatnak néhány fertõzõbetegségre:

Környezeti változás Betegségek A hatás útvonala
Gátak, csatornák, öntözés Schistosomiasis
laposférgek útján terjedõ betegség
gazdaállatok élõhelye bõvül;
Malária a moszkitók költõhelyei bõvülnek
Intenzív mezõgazdaság Malária a növényvédõszerek miatt a vírusok ellenállóképessége növekszik
Városiasodás, túlzsúfoltság Kolera a higiénia csökken, a víz szennyezettsége nõ
Náthaláz speciális moszkitók költõhelye bõvül, a víz összegyûjti a szemetet
Erdõirtás Malária a költõhelyek bõvülnek, növekszik a vírusok száma, fogékony emberek betelepülése
Erdõsítés Lyme kór kullancsok élettere bõvül
Óceánok melegedése Vörös algák algák elszaporodása
Megnövekedett csapadék Hantavirus pulmonalis
szindróma
rágcsálók elszaporodása

http://www.who.int/globalchange/climate/en/ccSCREEN.pdf

http://whqlibdoc.who.int/hq/2000/WHO_SDE_OEH_00.4.pdf

http://www.texasep.org
library.thinkquest.org

pubs.usgs.gov

http://www.wrh.noaa.gov

www.who.int

Errõl az oldalról:
szerzõ: Szalai Sándor - Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás: 2004 - 02 - 24

Остання зміна: Thursday 6 December 2018 10:18 AM