Mi történhet az élelmiszer termeléssel a jövõben?

Mi történhet az élelmiszer termeléssel a jövõben?

A jövõben az élelmiszertermelést a biofizikai jellemzõk (hõmérséklet, csapadék, CO2, amirõl már szóltunk) fogják meghatározni, és olyan társadalmi-gazdasági tényezõk megváltozása, mint a népesség élelemmel való ellátásának szükségessége, a világ különbözõ országai között termékek cseréje, vagy a technológiai haladás.

Néhány területen az éghajlatváltozás biofizikai hatásai az élelmiszer elõállításban kedvezõek lesznek, míg máshol károsak, és ezek a hatások idõben változni fognak. Az élelmiszertermelést befolyásoló társadalmi-gazdasági tényezõk a táplálandó emberek számának változása, az árak ingadozása, a kereskedelem változásai és az alkalmazkodás lehetõsége.

A tudósok különbözõ matematikai modelleket kapcsolnak össze (éghajlatiakat, mezõgazdaságiakat és gazdaságiakat), azért, hogy a regionális élelmiszerelõállítás globális hatásait kutassák. Az ábra a Hadley éghajlati forgatókönyvet használva az eredményt mutatja (a modellrõl többet a „Haladó” részben olvashatsz), a 2020-as, 2050-es és a 2080-as évekre.

A modelleket értelmezni kell arra emlékezve, hogy az eredmények függnek: az éghajlattól, a CO2–nek a növényekre gyakorolt hatásától, a társadalmi-gazdasági feltételek változásától és a technikai fejlesztésektõl. Például a fejlettebb országokban, az alacsonyabb csapadékot öntözõrendszer kifejlesztésével kompenzálhatják, míg ez a fejlõdõ országokban nem lehetséges.

1. A jövõre vonatkozó modellek terméseredményei.
forrás: Rosenzweig és Iglesias, 2002

Mint láthatjuk, az emelkedõ hõmérséklet Afrika számos részén az élelmiszertermelésben csökkenést fog okozni. Ausztráliában a csapadék csökkenés szintén káros lesz a termésekre, amit néhány esetben öntözéssel lehet kompenzálni. Észak Amerikában a csapadéknövekedés mérsékelt hõmérsékletemelkedéssel kapcsolódik össze, ami elõnyös lehet a táplálék elõállításban a régióban. A térképek azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás terhe aránytalanul a szegényebb országokban jelentkezik.

Tényezõk, melyek befolyásolják a jövõbeli élelmiszertermelést

A tudósok mindig hangsúlyozzák, hogy a jövõ elõrejelzése nagyon nehéz, az élelmiszer elõállításra ez még inkább igaz, mint az éghajlatváltozásra. Kattints a lenti képekre, azért hogy megértsd, hogy milyen tényezõket kell számításba venni, és hogy a helyzet mennyire lehet más.

a) a fejlõdõ országokban

b) a fejlett, iparosodott országokban

  1. Demográfia – Hogyan fog a népesség bolygónkon fejlõdni? Mennyi embert kell élelemmel ellátni? Hasonlítsd össze a számokat és elõrejelzéseket két iparosodott és fejlõdõ ország esetében [forrás: US népszámlálás]
  2. Technikai állapot – van-e megfelelõ mérnöki ismeret, pénzügyi támogatás és technológiai felszereltség az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére. Hasonlítsd össze azokat az országokat, ahol az emberek a vizet közös kutakból nyerik és azokat, ahol modern csepegtetõ öntözést használnak, ügyelve minden egyes csepp vízre!
  3. Infrastruktúra – Milyen erõforrások azok, amelyek hozzáférhetõek a helyi és regionális élelmiszerhiányok legyõzésére. Hasonlítsd össze például a szállító szektort.
  4. Kereskedelem – Mennyire korrekt a kereskedelem, összehasonlítsd össze, mennyit keresnek a termelõk, kereskedõk és eladók a kereskedelmi láncban. Nézd meg a következõ extrém példát néhány lépésben a kávé piaci árának emelkedésére. 14 US centet kap a kávét termelõ gazda 2 kg ’Kobokoért’ (kávébogyó), amibõl 1 kg zöld kávébab lesz.
  5. Piac – A piac hogyan fejlõdik, és mennyire érzékeny, ha az árvizeknek vagy aszályoknak köszönhetõen bizonyos termékekbõl idõlegesen hiány van? Gondold meg, milyen táplálék származik honnan a helyi piacon Nigériában, és egy nagy élelmiszerboltban Kaliforniában.

Képek forrása:
1. adat: US népszámlálási népesség statisztika, diagram: Elmar Uherek
2., 3., 5. képek Agadez-bõl és környékérõl / Nigéria: Peter Hilty
2. csepegtetõ öntözés: Alison Clayson az UNESCO számára
4. adatok: Oxfam 2003, diagram: Elmar Uherek
5. kép: élelmiszerbolt, fénykép: Denise Daughtry

szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
utolsó módosítás: 12/05/2004

Zuletzt geändert: Dienstag, 19. Mai 2020, 19:08