Az alap részben láthattuk, hogy a felhõk milliónyi cseppbõl állnak, köszönhetõen annak, hogy a vízrészecskék kicsapódnak a kis szuszpendált részecskékre. Ebben a fejezetben kisebb skálán megnézzük a felhõk belsejét: hogyan képzõdnek a cseppek, mik a felhõk tulajdonságai, típusuknak megfelelõen (részletesebben az Alap résznél) és milyenek a kémiai reakciók a felhõkön belül.
Az aeroszol részecskéknek számos forrásuk lehet (természetes vagy antropogén), vannak elsõdleges vagy másodlagos aeroszolok, és ennek következtében különbözõ a vegyi összetételük. A fõ fizikai és kémiai tulajdonságaik révén kulcsszerepet játszanak a felhõképzõdésben és a felhõk viselkedésében, továbbá az éghajlati rendszerben, valamint az emberi egészségre is hatással vannak.
Mindezeket a tulajdonságokat kifejtjük itt, azonban az aeroszolok és a felhõk éghajlatra gyakorolt hatását a 3. fejezetben részletezzük.
A felhõk folyékony vízbõl (vagy jégkristályokból) és a cseppeken belül vagy kívül lévõ kicsi részecskékbõl állnak. De ezek a részecskék mindenütt jelen vannak a légkörben, nemcsak a felhõkben. Ebben a fejezetben megnézzük, hogyan befolyásolhatják a látástávolságot.
Az "alap" részben a felhõk és az éghajlat kölcsönhatásáról volt szó. Itt megnézzük, a részecskék az éghajlatnak hogyan is lehetnek fontos szereplõi, egyrészt módosítják a felhõk jellemzõit, de nem csak ezért. A Föld globális sugárzási egyenlegét is megnézzük.