Topic outline

  • General

    Az óceánok

    Az óceánok nagyon fontos szerepet töltenek be a földi éghajlat irányításában az Egyenlítõtõl a sarkok felé történõ hõszállítás révén. Ha ez nem lenne, akkor a bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne az emberi élet számára. A tenger fontos táplálék és energiaforrás is. A nem megújuló energiaforrások közül az olaj és gáz, míg a megújulóak közül a szél és hullámok található itt. A partvidéki területek különösen fontosak az embereknek, mivel a földi népesség több mint 60 %-a a tengerparti 100 km-es sávban él.

    Ebben az Óceánokról bemutatásáról szóló Alap részben meglátjuk, hogyan áramlik a hõ az óceánokban az egész bolygón és a víz milyen különleges tulajdonságai segítenek a földi éghajlat szabályozásában. Megismerjük az óceánokban elõforduló legfontosabb életformát, a fitoplanktonokat, elmagyarázzuk növekedésüket, és táplálékforrásaik. Azt is megnézzük, hogy ezek az egysejtû tengeri növények hogyan befolyásolják az éghajlatot széndioxid megkötéssel és olyan gázok termelésével, amelyek a légkörbe lépve segítenek a felhõzet kialakításában.meglátjuk, hogyan áramlik a hõ az óceánokban az egész bolygón és a víz milyen különleges tulajdonságai segítenek a földi éghajlat szabályozásában. Megismerjük az óceánokban elõforduló legfontosabb életformát, a fitoplanktonokat, elmagyarázzuk növekedésüket, és táplálékforrásaik. Azt is megnézzük, hogy ezek az egysejtû tengeri növények hogyan befolyásolják az éghajlatot széndioxid megkötéssel és olyan gázok termelésével, amelyek a légkörbe lépve segítenek a felhõzet kialakításában.

  • Topic 1

    1. Óceánok és az éghajlat

    A víznek van egy csodálatos tulajdonsága, amivel hozzájárul az éghajlat irányításához, és lehetõvé teszi a Földön az életet. Bár a bolygónkat Földnek nevezzük, de valójában területének csak 29 %-a szárazföld; a maradék vízzel borított, és majdnem az összes víz az óceánokban található. Az óceánok vize folyamatosan mozgásban van a bolygó körül, mint ha egy hatalmas szállítószalag lenne, a felszíni vizek felõl a mélyebb felé süllyedve és ismét felemelkedve. Szél, a víz sótartalma és a hõmérséklet irányítják ezt a mozgást. Ez az óceáni cirkuláció segít a Napból származó hõ szétterjesztésében a Földön.

    Az óceánok hatalmas mennyiségû széndioxidot is megkötnek a légkörbõl. Az ember által a fosszilis üzemanyagok elégetésével termelt széndioxid körülbelül negyede az óceánokban tárolódik. Egyes óceáni területeken ez a szén évszázadokon keresztül képes elraktározódni, csökkentve ezáltal a globális felmelegedés hatását.

  • Topic 2

    2. Óceáni tápanyagok

    A szárazföldön könnyen látható, hogy különbözõ területeken a növények növekedése jelentõsen eltérhet. A trópusi esõerdõkben legnagyobb a biomassza (élõ növényi tömeg) növekedése, míg a sivatagokban a legkisebb. Habár ezt nem ennyire egyszerû belátni, hasonló a helyzet az óceánokban is. Az oceonográfusok az óceánok sivatagi régióit OLIGOTRÓF területeknek nevezzük. Oligo egy görög szó, jelentése kicsi, míg a troph a görög "táplálni" szóból származik, így az oligotróf terület egyszerûen kevés táplálékú területeket jelöl. A fõ növényi tápanyagok, mint a nitrogén és a foszfor, alacsony szintje ezeken a területeken kicsi növekedést okoz. Ebben a fejezetben megnézzük, hogy ezek a tápanyagok honnan származnak, és a fitoplanktonok hogyan növekednek az óceánokban.

    A szárazföldrõl származó nagy mennyiségû nitrogén és foszfor bevétel a partmenti vizeket az óceánok biológiailag legaktívabb területeivé teszi. Ezen tápanyagok legnagyobb része az emberi tevékenységbõl származik. A feleslegben lévõ tápanyagú területeket EUTRÓF (a görög "táplál" szóból) területeknek nevezzük. Nagy mennyiségû fitoplankton növekszik ezeken a területeken, amelyek eutrofizációs problémákat okozhatnak, ezeket ebben a fejezetben fogunk megtárgyalni.

    A klorofillt (a növények fotoszintézist végzõ színezõanyaga) használjuk az biológiai növekedés mérésére az óceánokban. A kék területek a kevés klorofillal az óceánok sivatagjai. A vörös területek, amik általában a part mentén vannak, biológiailag a legaktívabbak. A kép a NASA SeaWiFS mûholdjáról származik.
  • Topic 3

    3. Fitoplanktonokból származó gázok

    Eredetileg úgy gondolták, hogy az óceánok és a légkör függetlenül mûködik, de már tudjuk, hogy mindkettõnek nagy befolyása van a másikra. Ebben a fejezetben megnézzük, hogy az óceánokban élõ fitoplanktonoknak milyen hatásuk van az éghajlatra. Úgy gondoljuk, hogy ezek a pici egysejtû növények annyi ként bocsátanak a légkörbe, mint a Földön az az összes erõmû együttesen! A dimetil-szulfid gázzal (DMS) kiemelten foglalkozunk, mert valószínûleg ez a biológiailag termelt legfontosabb gáz. Megismerjük, hogy miért és hogyan termelõdik ez a gáz és miért olyan fontos az éghajlatunkban. Más, az éghajlat számára fontos gázokat is megvizsgálunk, melyek a tengervízben alakulnak ki és hogyan jutnak szerephez a globális felmelegedésben és a sztratoszférikus ózoncsökkenésben.