Topic outline

  • General

    Hogyan alakítja az ember az éghajlatot?

    Az autók, növények, gyárak és erõmûvek által kibocsátott üvegházgázok módosítják a Föld éghajlatát, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

    Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy a Föld éghajlata mennyire érzékeny ezekre az emberi tevékenységekre, de azt tudjuk, hogy ezáltal melegebbé válik a bolygónk. A szövegben arról olvashatsz, hogy hogyan és mit befolyásolunk a bolygónk éghajlatában, hogyan változhat meg az éghajlat a jövõben, és ennek milyen következményei lehetnek az emberekre, növényekre, állatokra. Arról is olvashatsz, hogy mit tehetünk, hogy lelassítsuk, vagy megállítsuk az éghajlatváltozást.


    A szöveget három fejezetre, és az egyes fejezeteket két részre osztottuk: az Alap részre és a Haladó részre. Mind a két részhez tartozik munkalap.

    Az Alap részben hivatkozásokat találsz a Haladó részhez. Kövesd ezeket, ha mélyebben szeretnél elmerülni egy témában (ahelyett hogy a Haladó részt elejétõl a végéig elolvasnád).

    1. Ember - alakította éghajlat?

    Alap:

    - Bevezetés
    - Mi történik az éghajlattal?
    - Honnan tudjuk, hogy az ember befolyásolja az éghajlatot?
    - Honnan származik a kibocsátás?
    * Munkalapok

    Haladó:

    - Megfigyelt változások a légköri üvegházgázok koncentrációjában
    - A Föld éghajlatában megfigyelt változások
    - Az éghajlati rendszer tehetetlensége
    - Visszacsatolások
    - Hirtelen változások
    * Munkalapok

    2. Milyen lenne egy melegebb világ?

    Alap:

    - Bevezetés
    Példa 1::
    - Európa víz alatt!
    Példa 2:
    - Indiában az esõt várják
    - Következtetések az emberek számára
    * Munkalapok

    Haladó:

    - Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC)
    - A jövõbeli kibocsátások és az éghajlatváltozás
    - Változások a Föld különbözõ részein
    - Érzékenység és alkalmazkodás
    * Munkalap

    3. Hogyan tudjuk megakadályozni az ember által okozott éghajlatváltozást?

    Alap:

    - Bevezetés
    - Mit tehetsz?
    - Mit tudnak a kormányok tenni?
    - Nemzetközi együttmûködés
    * Munkalap

    Haladó:

    - A fejlõdõ technika ellenére növekvõ kibocsátás
    - Kibocsátás-kereskedelem az EU-ban
    - Klíma konvenció (UNFCCC)
    - Kyotói egyezmény
    * Munkalapok

    fotó: NASA

    Tudományos anyag:
    Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia
    Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12
    Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10.
    utolsó módosítás: 2004-03-27

    Munkalapok:
    Szerzõk: Ellen K. Henriksen és Camilla Schreiner – Osloi Egyetem - Norvégia
    Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20
    Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10
    utolsó módosítás: 2004-03-27

  • Topic 1

    1. Emeber - alakította éghajlat?

    Az ember a történelme során elõször az üvegház-gázok kibocsátásával változtatja a Föld éghajlatát. Ebben a legfontosabb tényezõ a fosszilis tüzelõanyagok (szén, földgáz, kõolaj) használatának az Ipari Forradalom óta jellemzõ drámai mértékû növekedése.

    Múltbeli éghajlatváltozások

    A Föld éghajlata mindig változott. Mindössze 20000 évvel ezelõtt Észak-Európa nagy részét óriási jégtakaró fedte, amely elérte a 3 km-es vastagságot is. Az Alpok és a Pireneusok hegyvonulatain kisebb jégsapkák voltak. A jégkorszak során gyakran történtek hirtelen változások az éghajlatban, ami a jég kiterjedését vagy visszahúzódását eredményezte. Ebben a hideg idõszakban, a jéggel borított területek déli részein az emberek kis csoportjai a rénszarvas, a vadló és a bölény vadászatából éltek.

    A jégkorszakban élõ emberek kõeszközöket és csodás barlangfestményeket hagytak ránk. Késõbb ez az életmód megszûnt. Évezredek alatt a Föld Nap körüli pályája úgy változott meg, hogy a nyarak melegebbek lettek, s a jég elkezdett olvadni. A jégkorszak végét mintegy 10000 évvel ezelõttre teszik. Azóta az Északi félgömb klímája melegedett és sokkal stabilabbnak. Ezalatt az enyhébb éghajlatú tízezer év alatt az ember kifejlesztette a mezõgazdaságot, a városokat és a civilizációt, ami sokkal nehezebb lett volna a jégkorszakban.

    1. Barlangrajz: Vadló képe a franciaországi Lascaux barlangból. Kb. 12-17 ezer évvel ezelõtt festették. Amikor vége lett a jégkorszaknak, az emberek életmódja megváltozott s felhagytak a barlangrajzok készítésével. Kép: Artchive.com (A nagyításhoz kattints a képre! 75 kB)

    Az ember mindig ki lesz téve kellemetlen, nem várt természeti eredetû éghajlatváltozásoknak. Például körülbelül 400 évvel ezelõtt Európában egy viszonylag hideg idõszakot tapasztaltak, ami ugyan nem volt olyan hideg, mint a jégkorszak, ezért Kis Jégkorszaknak nevezték. Miért különbözõ ezektõl a mostani helyzet? Mert az ember nagyon gyors ütemû változást idéz elõ az éghajlatban. A CO2 és más üvegházgázok egyre növekvõ kibocsátása miatt úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezõ száz év során a jégkorszak óta a földtörténet leggyorsabb melegedésének lehetünk tanúi.

    A lokálistól a globális problémáig

    Amióta az ember létezik a Földön, mindig alakítja a környezetét. De korábban, a vadászat vagy a mezõgazdasági tevékenység hatása csak lokális volt. Ez megváltozott az 1750 körül kirobbant Ipari Forradalom hatására, s ez még az 1800-as és 1900-as évekre igen fel is gyorsult. A forradalom nagymértékû társadalmi változásokat is okozott.

    Az Ipari forradalom azzal kezdõdött, hogy az emberek elkezdték a tömegtermelést óriási gyárakban gépek segítségével, amelyekhez az energiát kezdetben szénbõl, késõbb pedig már olajból, földgázból, illetve elektromosságból nyerték. Mindezek egyre könnyebbé tették a termékek elõállítását és segítették a modern technológiák kifejlõdését. Az Ipari Forradalom elõtt még nem voltak vonatok, autók és repülõgépek, nem voltak lámpák, gyárak, telefonok és televíziók sem. Minél többet termel és fogyaszt az ember, annál jobban hat a környezetére is.

    Az elmúlt 50 év során – elõször a történelemben – egyértelmûen megbizonyosodhattunk arról, hogy az ember az egész Földön befolyásolja a környezetét; s az általunk okozott természeti problémák nemcsak lokális, hanem globális skálán is tapasztalhatóak lettek. Ezek közül a globális méretû környezeti problémák közül az egyik az „ember-okozta éghajlatváltozás”, amelyet globális felmelegedésként is ismerünk.

    2. Fosszílis tüzelõanyagok: Az Ipari Forradalom elõtt a csak evezõs és vitorlás hajók voltak. Az elsõ motoros hajók széntüzelésû gõzhajók voltak. Kép: The NOAA Photo Library (A nagyításhoz kattints a képre! 140 kB)

    Globális klímaváltozás

    Az ember-okozta (azaz antropogén) éghajlatváltozás azért következik be, mert üvegházgázokat bocsátunk ki a légkörbe. A kibocsátásoknak sokféle forrása van, közéjük tartoznak a gyárak, a mezõgazdaság, amelyek az élelmiszereket és más anyagi javakat állítanak elõ a számunkra, az erõmûvek, amik elektromos árammal látnak el minket, s az autók és repülõk, amelyekkel oda utazunk, ahová éppen szükséges.

    Az üvegházgázok úgy hatnak a Föld klímájára, hogy növekszik az üvegházhatás, ami egy természetes jelenség. Ennek során a vízgõz, CO2 vagy más üvegházgáz a légkörben áteresztik a Nap rövidhullámú sugárzását, ám a Föld által kibocsátott hõ-, azaz hosszúhullámú sugárzás nagy részét elnyelik, ami különben a világûrbe távozna. A természetes üvegházhatás nélkül a Föld átlaghõmérséklete -18°C lenne, s a Föld lakhatatlan volna (részletesebben az Alsó atmoszféra alcím alatt olvashatsz az üvegházhatásról).

    Az üvegházgázok nagymértékû kibocsátása növeli ezen gázok koncentrációját a légkörben, ami növeli az üvegházhatást, így a légkör hõelnyelését is. Ez a Föld hõmérsékletének növekedését és az éghajlatának megváltozását eredményezheti.

    3. Üvegházhatás: A légkörbe beérkezõ napsugárzás (látható fény) – az ábra bal oldalán sárga színnel jelöltük. Ennek egy része visszaverõdik a felhõkrõl, a légköri porról, illetve a fényes felületekrõl – sárga színnel jelöltük az ábra közepén. A maradék a Földet melegíti. Az üvegházgázok lelassítják a világûr felé kiáramló hõt a légkörben (az ábrán pirossal jelölve). Kép: CICERO/Petter Haugneland (A nagyításhoz kattints a képre! 56 kB)


    Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia
    Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12
    Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10.
    utolsó módosítás: 2004-03-27

  • Topic 2

    2. Milyen lesz egy melegebb világ?

    Melegebb globális éghajlat minden bizonnyal többet jelent, mint csak egy tikkasztóbb éghajlatot! Lehet, hogy például megváltozik a szél, csapadék eloszlása, s ez a tengerszint növekedéséhez vezethet. Ezek a változások befolyásolják a növények és állatok életét, valamint az emberi egészségre is hatnak – nem is említve otthonunkat, a mezõgazdaságot, az üzletet és a gazdaságot.

    Klímaváltozás

    A jövõ éghajlatát részben az határozza majd meg, hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, amit viszont a jövõbeli népesség mérete, a fosszilis üzemanyagok elégetése stb. határoz meg. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) (többet itt olvashatsz az IPCC-rõl (angolul)) megvizsgálta, hogy mit várhatunk az éghajlattól változás esetén. Ha nem teszünk semmit az üvegházgázok kibocsátásának korlátozása érdekében, az IPCC szerint 2100-ig az alábbiak várhatóak

    • az átlagos felszíni hõmérséklet 1.4–5.8 °C-kal növekszik 1990-hez képest
    • a tengervíz szintje 9 és 88 cm között növekszik
    • 5–20%-al több esõ és hó
    • több szélsõséges idõjárás, mint felhõszakadás és hõhullám, ami árvízhez, földcsuszamláshoz, aszályhoz és erdõtüzekhez vezethet
    • a szél és óceáni áramlások iránya megváltozik, ami helyi klímaváltozást okozhat.

    Többet itt olvashatsz IPCC jövõbeli scenárióriól (angolul)

    1. MENNYDÖRGÉS ÉS VILLÁMLÁS: Az éghajlatváltozás több extrém idõjárási helyzethez vezethet, mint gyakoribb zivatarok. Kép: The NOAA Photo Library (A nagyításhoz kattints a képre! 48 kB)

    Annak az oka, hogy a tudósok nem tudják, hogy a hõmérsékletnövekedés kicsit több lesz, mint egy fok, vagy több mint hat, az elõször is az, hogy nem tudják, hogy a jövõben milyen lesz a kibocsátás, másrészt még mindig bizonytalan, hogy a Föld éghajlata mennyire érzékeny az üvegházgáz kibocsátásra.

    Emellett a fent vázolt kép átlagos az egész bolygóra. Ez azt jelenti, hogy néhány hely sokkal melegebb lehet, míg másutt csak kicsik a változások, vagy lehetnek területek, amelyek még hidegebbé válnak. Az éghajlatváltozás mértékét adott országban csak kismértékben befolyásolja az, hogy ott mennyi volt a kibocsátás. Az üvegházgázok más gázokkal jól összekeverednek a légkörben. Miután kikerültek a légkörbe, nem maradnak ugyanazon a helyen, hanem szétterjednek a légkörben. Ha már egyszer belekerültek az atmoszférába, akkor hosszú ideig is ott maradnak. Ezért nem igaz, hogy a legnagyobb kibocsátók szenvedik el a legnagyobb éghajlatváltozást. A növekvõ üvegházhatás legfontosabb következményei ugyanúgy a kibocsátás helyétõl távoli területeken is mutatkozhatnak.

    Melyek lesznek a következmények?

    A globális felmelegedés hatásai különbözõek lesznek területrõl területre. Az idõjárás szárazabb és nedvesebb, melegebb vagy hidegebb, szelesebb és kevésbé szeles lehet. Európa általában melegebb lesz, különösen télen. Észak-, Kelet- és Közép-Európában növekszik a csapadék és a heves zivatarok árvizeket még nagyobb problémává fokozzák, ugyanakkor gyakoribb aszályokat várunk a kontinens déli területein, a kevesebb csapadék és a nagyobb evaporáció miatt.

    2. MINDENHOL MELEGEBB: Hogyan változhat a hõmérséklet Európában, ebben az évszázadban a globális melegedés hatására. A bal térképen a hõmérõkkel mért 1961-1990-es átlaghõmérsékletet láthatjuk. A jobb térképen a 2071-2100 közötti lehetséges átlaghõmérsékletet láthatjuk, egy klímamodell alapján. A számok bizonytalanok, más modell lehet, hogy némileg különbözõ eredményt ad. Az eredmények attól is függnek, hogy mennyi üvegházgázt bocsátanak ki a légkörbe. Forrás: Sweclim/Naturvardsverket http://www.naturvardsverket.se/index.php3?main=/dokument/fororen/klimat/klimat/varmare.html (A nagyításhoz kattints a képre! 79 kB)
    3. NEDVES ÉS SZÁRAZ: Hogyan változhat a csapadék (esõ és hó) Európában, ebben a században a globális melegedés hatására. A bal oldali térkép a téli csapadékban bekövetkezõ változásokat mutatja. A jobb oldali térképen pedig a nyári csapadékban bekövetkezõ változások láthatóak. A térképek éghajlati modellel készültek. A számok bizonytalanok, más modell lehet, hogy ettõl eltérõ eredményt ad. Az eredmények attól is függnek, hogy mennyi üvegházgázt bocsátanak ki a légkörbe. forrás: Sweclim/Naturvardsverket http://www.naturvardsverket.se/index.php3?main=/dokument/fororen/klimat/klimat/varmare.html (click to enlarge, 65 kB)

    Az állatoknak és a növényeknek új helyet kell találni életben maradásukhoz

    A klímaváltozás a növények és állatok életfeltételeit szintén befolyásolja – mind az egyes fajokét, mind az egész ökoszisztémáét. Sok faj nem tud megélni, ha élettere szárazabbá, hidegebbé, nedvesebbé vagy melegebbé válik. Néhány áttelepedik új helyre, míg mások kipusztulnak. A legérzékenyebb fajok azok, amelyek különösen szokatlan területhez alkalmazkodtak. A melegebb éghajlat azt eredményezi, hogy a fajok és az ökoszisztémák a sarkok felé és a hegyeken felfelé vándorol. Azok a fajok, amelyek már az északi vagy az alpesi területeken élnek, különösen érzékenyek, mivel nem lesz olyan terület, ahová elmehetnek: a hegyekben élõ állatok nem tudnak magasabbra menni, ha egyszer elérik a csúcsot. A sarki területeken a tengerjég tavasszal korábban olvad el, és õsszel késõbb képzõdik, komoly következményeket okozva azoknak a fajoknak, amelyek a tengeri jégen, vagy annak környezetében élnek (például a sarki medve és néhány fókafajta).

    A megfigyelések azt mutatják, hogy a melegedés az elmúlt 30 évben már befolyásolta a növényi és állati életet Európában. Például, néhány madár és pillangó faj kiterjesztette élõhelyét; néhány növényfaj tavaszi fejlõdését tanulmányozva azt láthatjuk, hogy rügyezés és a virágzás évtizedenként 2-5 nappal korábban következett be az elmúlt 50 évben; a madarak tavaszi vándorlása és a tojásrakása évtizedenként 2-5 nappal korábban kezdõdött; azok a fajok, amelyek egy bizonyos klímához alkalmazkodtak, évtizedenként átlagosan 6 km-el mentek a sarkok felé, vagy 6 méterrel magasabbra a hegyekben.

    Kritikus tényezõ, hogy a növények és az állatok hogyan élik túl, és hogy a felmelegedés valójában milyen gyorsan következik be – mivel minél hosszabb idõ van az alkalmazkodáshoz, annál nagyobb az esélyük az adaptálódásra. Gyors globális felmelegedés és hirtelen klímaváltozás a fajoknak kevesebb idõt ad, mint ha az lassan és fokozatosan következik be.

    4. MAGASABB TEREP: Amikor az éghajlat melegszik, a hegyekben élõ fajok magasabbra mennek. A képen egy észak-amerikai hegyi kecske (Oreamnos americanus). Kép: Corel Gallery
    5. VÉKONYABB MEDVÉK: A sarki medvéket is fenyegeti az éghajlatváltozás. Arra specializálódtak, hogy az Északi sark körül lévõ tengerjég peremén vadásszák a fókákat. Rövidebb jégborítású évszakok a medvéknek rövidebb vadászati idõt jelentenek. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a sarki medvéknek kisebb a súlyuk, mint korábban. Kép: The NOAA Photo Library (A nagyításhoz kattints a képre! 49 kB)

    Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia
    Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12
    Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10.
    utolsó módosítás: 2004-03-27

  • Topic 3

    3. Hogyan tudjuk megakadályozni az éghajlatváltozást?

    Megakadályozhatjuk az ember által okozott éghajlatváltozást, kevesebb üvegházgáz, például CO2 kibocsátásával. Minél kevesebbet bocsátunk ki, annál kevésbé lesz melegedés a jövõben.

    1. BICIKLIZÉS: minél kevesebbet bocsátunk ki, annál kisebb lesz a melegedés a jövõben. Kép: Corel Gallery

    Égessünk kevesebb szerves üzemanyagot

    Az emberek lelassíthatják akár meg is állíthatják az éghajlatváltozást, amit elindítottak. De az éghajlati rendszer lassan válaszol. A gázok, amiket kibocsátottunk, az éghajlatot még sok évig fogják befolyásolni – még ha keményen azon is dolgozunk, hogy korlátozzuk a kibocsátásainkat. A csökkentõ kibocsátás lassítani fogja az éghajlatváltozás sebességét, de a mi életünk során az éghajlat már változni fog. Gyerekeink és unokáink azonban teljesen élvezni tudják azon erõfeszítéseink eredményét, amit most teszünk, hogy korlátozzuk a kibocsátást.

    A legfontosabb dolog, amit tehetünk az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében, az az, hogy kevesebb szerves üzemanyagot égetünk el, így kevesebb CO2 bocsátunk ki.

    Technológiai fejlesztések és életstílus változtatás csökkentheti az energiát, amit szállításra, fûtésre, hûtésre, világításra, elektromos gépek mûködtetésére, ipari termelésre stb. használunk fel.

    Más, nem szerves energiaforrások használatával jelentõsen csökkenteni tudjuk az üvegházgázok kibocsátását. Lehetséges források közé tartoznak a megújuló források, mint a szélenergia, napenergia, vízienergia (azonban néhány esetben üvegházgázok keletkeznek, amikor növényi maradványok rothadnak a víztározóban); biomassza, mint a fa, szalma és más növényi anyagok (mindaddig, míg új fákat és növényzetet ültetünk a pótlásra) és az atomenergia, azonban ez más okokból vitatott.

    Technológiai fejlesztések új energiaforrásokat adhatnak, amik a jövõben helyettesítik a szerves üzemanyagokat. Például az autók motorbenzin helyett hidrogénnel mûködhetnek. (A hidrogén motorok nem bocsátanak ki CO2-t. Azonban a hidrogén elõállításához sok energiára van szükség. Ha az energia szénbõl, olajból vagy gázból származik, akkor a CO2 kibocsátást akkora, mintha az autók továbbra is motorbenzinnel futnának.)

    Nem tudjuk kiszûrni a CO2-t?

    Számos légszennyezést tudunk „megtisztítani” szûrõk, vagy hasonló eszközök használatával. Ma nincsen olyan technológia, ami hatékonyan eltávolítaná a CO2 kibocsátást a kazánokból, erõmûvekbõl és motorokból elfogadható áron. De számos országban mind a kormányok, mind a magánvállalatok azon dolgoznak, hogy költséghatékony technológiát fejlesszenek ki a szénbõl, olajból vagy gázból származó CO2 elnyelésére, mielõtt az kikerülne a légkörbe. Ezt azután tárolni lehetne a földben, például üres olajkutakban.

    A Statoil olajvállalat évente körülbelül 1 millió tonna CO2–t tárol 1000 méterrel a tengerfenék alatt homokkõben, az Északi-tenger Sleipner mezõin. A CO2-t elkülönítik a földgáztól, amit a Sleipner mezõbõl nyernek, és abba a homokkõbe injektálják, ami a tengerfenék alatt található. Ez a homokkõ legalább 600 milliárd tonna CO2 tárolására alkalmas, ami nagyjából egyenlõ az európai erõmûvek által, a következõ 600 évben kibocsátott mennyiséggel.

    Kettõ akadályt kell legyõzni, mielõtt ezt a technológiát széles körben alkalmazni lehetne. Elõször is biztosnak kell lennünk abban, hogy a tároló terület igazán biztonságos, és a gáz nem fog kiszivárogni. Másodszor, a CO2 kinyerésének és tárolásának az árát olyan alacsony szintre kell lecsökkenteni, hogy az ipar megengedhesse magának ezen technológia használatát. Ma még senki sem tudja, vajon mikor tudjuk elfogadható áron kinyerni és tárolni a CO2-t. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a folyamatot csak nagy egyedi forrásokra, mint az erõmûvek, vagy a gyárak, alkalmazható. Kisebb, szórt forrásokból – mint az autók, repülõgépek, olajkályhák vagy gázsütõk – származó kibocsátásokat nem lehet csökkenteni ezzel a technológiával

    2. A TENGERFENÉK ALATT: Földgázt termelnek ki a tengerfenékbõl a Sleipner mezõn az Északi-tengerben. A CO2-t elkülönítik a többi gáztól, és visszaszivattyúzzák a közeli homokkõrétegbe. Kép: Alligator Film/BUG (A nagyításhoz kattints a képre! 135 kB)

    Más üvegházgázok kibocsátásának csökkentése

    Csökkenthetjük szerves üzemanyagokon kívüli más forrásokból származó üvegházgázok kibocsátását is.

    • Erdõirtás megállításával elkerülhetjük a CO2 kibocsátását a légkörbe. Ma az erdõirtások különösen elterjedtek a trópusi területeken, ahol az erdõket kivágják, hogy például legelõhöz jussanak, vagy kultúrnövényeket tudjanak termeszteni.
    • Hulladék lerakóhelyek (földdel feltöltve) a rothadó szerves hulladékból erõs üvegházgázt – metánt - bocsátanak ki. Ennek a gáznak az összegyûjtésével és üzemanyagként való felhasználásával hõenergiához is jutunk, és az üvegházgáz kibocsátást is csökkentjük.
    • A mezõgazdaság CO2, metán és dinitrogén oxid (N2O) kibocsátásával járul hozzá az üvegház hatású gázok légköri koncentrációjának növeléséhez. Környezetbarátabb gazdálkodással csökkenteni lehet ezek kibocsátását.
    • Az ipari termelés sok formája bocsát ki üvegházgázokat, különösen azok, melyek fluort tartalmaznak (HFCs, PFCs, and SF6). Ezek kibocsátását új termelési eljárással csökkenteni lehet.

    CO2 nyerés a légkörbõl

    Növelhetjük a CO2 elnyelést az erdõben, földben és a tengervízben.

    • Amikor erdõket ültetünk oda, ahol elõtte nyílt terület volt, a növekvõ fák a légkörbõl széndioxidot nyelnek el. Így az általunk a légkörbe kibocsátott CO2 egy részét is kivonják a légkörbõl. De a széndioxid elnyelésének ilyen módon való növelése annyira korlátozott, hogy az ember által kibocsátott CO2 -nek csak egy részét lehet ilyen módon a légkörbõl kivonni. Erdõsítés is problémákat okozhat – néhány esetben ellentétbe kerülhet a mezõgazdasággal, vagy elpusztítja azon vadállatok és növényi fajok élõhelyét, amelyek az adott területhez alkalmazkodtak.
    • Az óceánok nagy mennyiségû CO2-t nyelnek el a légkörbõl. Egy javaslat, hogy növeljük az abszorpciót, növényi planktonok trágyázásával, amelyek fotoszintézissel megkötik a széndioxidot. Egy ilyen lépés hatékonysága nem dokumentált még, és a trágyázás után az algák növekedésének más káros következménye lehet.

    Az üvegházgázok sok forrásból származnak, így sok különféle lépés szükséges, hogy korlátozzuk õket. De olyan nagy mennyiség származik a szerves üzemanyagok égetésébõl, hogy a hatékony stratégiának a szerves üzemanyagokból származó kibocsátásra kell fókuszálódni.

    3. ERDÕK: erdõk ültetésével a légkörbõl a széndioxid megkötése növekszik. Kép: Corel Gallery

    Miért égetjük el a fát, nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz

    Amikor biomasszából származó tüzelõanyagot használunk, például fát, fahulladékot, az energia hõ formájában bocsátódik ki, és a szén CO2–formájában visszajut a légkörbe. Ha új fák nõnek ott, ahonnan kivágtuk a fákat, ezek az új fák elnyelik a széndioxidot a légkörbõl és az megkötõdik az új biomasszában. Ez újrastabilizálja a széndioxid körforgást. Egy idõ után, a CO2 mennyisége a légkörben állandó lesz. Ezért tekintik a bio üzemanyagokat CO2-semlegesnek.

    4. BIOMASSZÁBÓL SZÁRMAZÓ ENERGIA: a bio üzemanyagokat széndioxid semlegesnek tekintik kép: Corel Gallery

    Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia
    Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12
    Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10.
    utolsó módosítás: 2004-03-27