Légszennyezéssel veszélyeztetett területek

Éghajlati Enciklopédia ESPERE.
ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH
Éghajlati Enciklopédia ESPERE - menu
Városok éghajlata. Alap.
Városok éghajlata: Alap - menu



A sûrûn lakott és városi területeken a levegõ mindig tartalmaz nemkívánatos anyagokat, néha azonban, az ipari katasztrófáknak köszönhetõen, tiszta levegõjû területek válhatnak nagyon szennyezetté.

Ahogyan a "Mi a légszennyezés?" címû részben leírtuk, a szennyezõknek globális vagy lokális hatásuk van. A levegõszennyezés lokális hatása: talaj, víz és növényzet leromlása.

Levegõszennyezés: nemzetközi probléma

A szél a levegõszennyezést egy adott helyrõl képes elszállítani akár más országokba is, és a szennyezés hatásai még távol a kibocsátás forrásától is láthatóak lesznek. Jó példa erre az úgynevezett "Fekete Háromszög", amely terület a lengyel, német és a cseh határ találkozásánál helyezkedik el. Itt három nagy lignitmezõ van: Turoszow, Lusatian és az Észak-Cseh mezõ, összesen hét erõmûvel, amelyek együttesen 16,000 MW áramot termelnek. 1989-ben ez a térség mindössze 32,400 km2–en terült el, mégis az európai SO2 kibocsátás 30 %-t adta, jelentõsen hozzájárulva a savas esõk elõfordulásához (nézd meg a "Savas esõk által veszélyeztetett területek" címû részt is). Ez okozta Európa legnagyobb erdõpusztulását, ami a Szudétákban fordult elõ. 1981-1987-es idõszakban 11,000 ha lucfenyõ károsodott, amibõl 10,000 a Nyugat Szudétákban volt. Ugyanekkor, Északnyugat-Csehország területein és Szászországban összesen 15,000 ha erdõ pusztult ki. A három ország együttmûködésének köszönhetõen, az 1990-es évek elején belekezdtek egy, a természetes környezetet javító tevékenységbe. 1992-ben 43 egységbõl álló automata mérõállomás hálózatot alakított ki Lengyelország, Németország és Csehország. A SO2 források kibocsátását korlátozták az erõmûvek és a fûtõrendszerek korszerûsítésével. A másik tényezõ, ami hozzájárult a levegõminõség javulásához, az a közép-európai országok gazdasági válsága, és ezzel együtt az ipari termelés csökkenése volt. Mindezen fáradozásoknak köszönhetõen a káros anyagok kibocsátása évrõl évre csökkent.

1. A Fekete Háromszög térképe.
forrás: Inspectorate of Environmental Protection in Wroclaw. Branch Jelenia Gora

2. A Fekete Háromszög területén a por, SO2 és NOx kibocsátás.
forrás: Inspectorate of Environmental Protection in Wroclaw. Branch Jelenia Gora

Ipari katasztrófák

A technológiai kockázat egy olyan elem, ami a kezdetek óta az ipari termelés velejárója. Minden üzembehelyezéskor kialakulhat üzemzavar a mûködés egy bizonyos pillanatában, és a gépekkel és rendszerrel dolgozó emberek mindig követhetnek el hibát. Amikor az ipari katasztrófa megtörténik, a légkörbe általában nagyon mérgezõ, vagy radioaktív anyagok kerülnek, mint például nukleáris erõmû balesete esetében.

3. Vegyi komplexum
forrás: www.freefoto.com

Íme, néhány ilyen esemény, hatásaival:
- 1930 - szmog a Mosa völgyben (Belgium), a kéndioxid általi levegõszennyezés több száz ember halálát okozta,
- 1948 - Donora (USA), a szmog 20 embert ölt meg,
- 1950 - Pozza Rica (Mexikó), ellenõrizetlen kénhidrogén kibocsátás (H2S) egy erõmû üzemzavara során, ami 300 embert mérgezett meg, akik közül 22 meghalt,
- 1952 - londoni szmog, 4 ezer ember halt meg,
- 1984 - vegyi katasztrófa Bhopalban (India), 3400 ember halt meg, 600 ezer embert érintett,
- 1986 - csernobili atomerõmû megsérül (elõzõleg Szovjetunió, ma Ukrajna), 31 ember halt meg a robbanás utáni egy héten belül, de még ma sem ismert az áldozatok pontos száma; becslések alapján több millió ember szenved sugárbetegségben, amit a sugárzás okozott: rák (a környezõ területeken pajzsmirigy rákos esetek növekedését figyelték meg), immunológiai mûködési zavar stb., nagy területek sok-sok évre elszennyezõdtek
- 1991-92 – a háború idején lángoló olajkutak a Kuwaitban és Irakban.

Kapcsolódó oldalak:

"Mi a légszennyezés? - Olvass róla:
Városok éghajlata - Alap - 1. Fejezet - Mi ezt?
Olvass többet a savas esõk által veszélyeztetett területekrõl:
Városok éghajlata - Alap - 3. Fejezet - Veszélyben lévõ területek

Az oldalról:
szerzõk: Pawel Jezioro, Anita Bokwa - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelországtámogató: Grzegorz Wawrejko
1. tudományos lektor: Prof. Barbara Obrebska-Starkel - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország - 2003-06-20
2. tudományos lektor: Dr. Marek Nowosad - Maria Curie-Sklodowska Egyetem - Lublin / Lengyelország - 2003-06-16
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2003-10-23

Last modified: Friday, 29 March 2019, 12:58 PM