Topic outline

  • General

    Éghajlati Enciklopédia ESPERE.
    ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH
    Éghajlati Enciklopédia ESPERE - menu
    Városok éghajlata. Alap.
    Városok éghajlata: Alap - menu

    • Városok éghajlata. Alap

      Városok éghajlata. Alap

      A XIX. század óta a városok erõteljesen növekednek, különösen a XX. században. A viszonylag kis területen lévõ sok épület módosítja a különbözõ éghajlati elemeket, mint például: a levegõ hõmérséklete, vagy szélsebesség és szélirány. Azonban számos természeti tényezõ befolyásolja a város éghajlatát, mint a földrajzi szélesség, a domborzat, a földhasználat és a vízfelszín elõfordulása.

      Az emberi tevékenységnek is van hatása a városi klímára, fõleg az iparnak és a közlekedésnek. Mindkettõ városi területekre összpontosul és mindkettõ nagy levegõszennyezõdéssel jár. A légszennyezésnek káros hatása van a természetes környezetre, gazdaságra és az emberi egészségre. A hatások közé soroljuk például: a szmogot és a savas esõket. Számos területe van a világnak, melyeket levegõszennyezés veszélyeztet, például az úgynevezett "Fekete Háromszög", mely Lengyelország, Németország és Csehország területén található.

      • 1. Az emberi tevékenységnek köszönhetõ légszennyezés

        1. Az emberi tevékenységnek köszönhetõ légszennyezés

        Az antropogén levegõszennyezés városi területeken súlyos probléma. Megváltoztatja a városi klímát és lerontja a természetes környezetet, gazdaságot és az emberi egészséget. A sûrû ipar és a nagy forgalmú szállítás jelentõs mértékben járul hozzá a városi levegõ szennyezõdéséhez. Szmog elõfordulás és a magas por- és koromtartalom a jellemzõ hatásai ennek a szennyezésnek.

        Az antropogén levegõszennyezés városi területeken súlyos probléma. Megváltoztatja a városi klímát és lerontja a természetes környezetet, gazdaságot és az emberi egészséget. A sûrû ipar és a nagy forgalmú szállítás jelentõs mértékben járul hozzá a városi levegõ szennyezõdéséhez. Szmog elõfordulás és a magas por- és koromtartalom a jellemzõ hatásai ennek a szennyezésnek.

      • 2. A városi klíma

        2. A városi klíma

        Egyes városok éghajlatát számos természeti tényezõ alakítja, úgy mint: magasság, domborzat, felszínborítás és a vízfelületek. Amilyen mértékben a város növekszik és fejlõdik, új tényezõk (úgy mint antropogén melegedés, légszennyezés) megváltoztatják a város helyi klímáját és hozzájárulnak a különbözõ városi klímák kialakulásához.

        Nagyszámú lakos és az antropogén hõkibocsátás, valamint az a tény, hogy a várost fõleg betonból, aszfaltból, téglákból és kövekbõl építették, a városban magasabb hõmérsékletet okoz, mint egy nem városi területen. Az épületek nagy sûrûsége megváltoztatja a szél sebességét és irányát; a helyi légáramlás, úgynevezett városi szél alakul ki.

      • 3. Savas esõ

        3. Savas esõ

        A víz szükséges a földi élethez és ezért minõsége nagyon fontos. Amikor a csapadék PH-ja 5.6 alatti, akkor savas esõnek nevezzük. Két légszennyezõ, a NOx és a SO2 a fõ okai a savas esõ kialakulásának. Amíg ezek kibocsátása Európában és Észak-Amerikában csökkenõ trendet mutat, Ázsiában növekszik.

        A savas esõk a láncfolyamatokon és kapcsolódásokon keresztül hatással vannak az egész természetes környezetre. A szennyezett csapadék bejut a felszíni vizekbe és a talajvízbe. Miután eléri a talajt, aktiválja az alumíniumot és kimossa a tápanyagokat. Ennek következtében a fák kipusztulnak, de rájuk közvetlenül is hatással van a savas esõ. A szennyezett vizek jelentõs veszélyt jelentenek a biodiverzitás szempontjából. Savas esõkkel veszélyeztetett területek fõleg Európában, az USA-ban és Kínában találhatóak, az erõsen városiasodott és iparosodott területek környezetében. Azonban a nagy hatótávolságú szállító folyamatok révén a légszennyezés a szennyezés forrásától távol is tud savas esõt okozni.