Eutrofizáció

A világ népességének több mint 60 %-a a partok 100 km-es körzetében él, és a jövõben a tengerparti területeken a népesség növekedése várhatóan magasabb lesz, mint bárhol máshol a Földön. A part azonban nemcsak élõhely, hanem kereskedelmi tevékenység színtere is, mint például ásvány termelés, olyan hulladékok lerakása, mint a szennyvíz és az ipari hulladék, halászat és turizmus. A nagy népsûrûség és az intenzív ipari tevékenység azt jelenti, hogy sok partmenti területen az emberi tevékenység károsítja a természetes ökoszisztémát.

Az érintett partmenti vizek egyik fõ problémája a nitrogén és a foszfor szennyezés. Ezek a szennyezõanyagok fõleg az emberi tevékenységbõl származnak, és magukban foglalják a mezõgazdaságból, iparból és a közlekedésbõl származó szennyezéseket is (nézd meg ennek a fejezetnek az elsõ oldalát). Sokat ezen szennyezõanyagok közül a fitoplanktonok tápanyagként hasznosítható. A partmenti vizek tápanyagokkal való túlterhelése túlzott fitoplankton növekedést eredményez. A nagymennyiségû fitoplankton növekedést virágzásnak nevezzük és ezeknek a nagy virágzásoknak nemkívánatos hatásaik lehetnek.

Az eutrofizációt egyszerûen úgy határozhatjuk meg, mint a többlet tápanyag hatása miatti fokozódó fitoplankton növekedés.

Tehát mik az eutrofizációval kapcsolatos problémák?

1. A magas tápanyag koncentráció nagymérvû fitoplankton virágzáshoz vezethet. Ez az egész vízfelszínt elborítja, és meggátolja, hogy a fény az alsóbb vizeket is elérje. Ez megállítja a mélyebb rétegekben a növények növekedését, és csökkenti a biológiai diverzitást. Fotó: NOAA.

2. Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, a baktériumok megeszik (remineralizálják) õket. Ez a folyamat a vízben lévõ oxigént felhasználja. Amikor igazán nagy a virágzás, a bakteriális bomlás olyan sok oxigént használ el a mélyebb rétegekben, hogy nem marad elegendõ a halaknak a lélegzésre, és így el kell hogy ússzanak, mert különben elpusztulnak. A tengerfenéken élõ állatok nem könnyen tudnak elmenni, így azok is elpusztulnak. Az EU a világ harmadik legfontosabb halászati hatalma, ezért az európai egészséges partmenti vizek fenntartása gazdaságilag nagyon fontos.

3. A többlet tápanyagok néha hozzájárulhatnak olyan fitoplankton fajok növekedéséhez, amelyek káros méreganyagokat termelnek. Ezek a mérgek más fajok, pusztulását is okozhatják, ideértve a halakat a haltenyészetekben. A kagylókban, rákokban a méreg felhalmozódik, amikor megeszik a fitoplanktonokat, és ezek a mérgek továbbkerülnek az emberbe, amikor megesszük ezeket az állatokat. A kagylómérgezés megzavarja az emésztést, ritkábban meggátolja a légzést és így életveszélyes is lehet. A kép egy tengerparti figyelmeztetést mutat, arra intve az embereket, hogy ne egyék meg a rákokat, kagylókat, mert bénító kagylóméreggel fertõzöttek. Kattints a NOAA képre a nagyításhoz (195 kb).

4. A nagy fitoplankton virágzás hatalmas, undort keltõ habot okozhat a tengerparton. Ezek nem mérgezõek, de idõlegesen tönkreteszik a tengerpartot, csökkentik a rekreációs értékét. A terület turizmusból származó jövedelmét károsan érintik. A kép az EU engedélyével.

Az eutrofizáció, ennek következtében, gazdaságilag nagyon költséges lehet és lépéseket kell tenni, hogy csökkentsük a partmenti vizek tápanyagbevételét. Kormányközi szervezetek egyetértenek, hogy az Északi tenger és a Balti tenger tápanyag bevételeit az 1985-ös értékeket figyelembe véve felére kellene csökkenteni. Ha elérjük ezt, a számítógépes modellek azt mondják, hogy 2010-re a partmenti vizeknek tisztának kellene lenni.

Mit értünk el ez idáig Európában?

Folyók szennyezése

A szennyvíz kezelésére és a foszfátmentes mosószerek felhasználására vonatkozó európai direktívák a folyóinkba és tengereinkbe kerülõ foszfor mennyiségének csökkenéséhez vezettek. Viszont a foszfor koncentráció még mindig magas a partmenti vizekben, és úgy tûnik, hogy a foszfor a korábbi szennyezésekbõl eltárolódott foszfor most lassan visszakerül a vízbe az üledékekbõl. A nitrát tartalmú mûtrágyák használata csökken Európában 1980-as évek óta, de a mezõgazdasági forrásból származó nitrogén bevétel még mindig magas.

Légköri szennyezés

Annak ellenére, hogy általános csökkenés van a levegõszennyezõ anyagok kibocsátásában, a nitrogén oxidok szintje a légkörben még mindig magas. Az új autókba szerelt katalizátorok csökkentik a nitrogén oxid kibocsátást, de a közúti közlekedés növekszik, ami részben kompenzálja az egy autó által kibocsátott csökkent emissziót. Az ammónia kibocsátásnál is csökkenés figyelhetõ meg, az állati eredetû szennyvíz jobb kezelésének köszönhetõen, de még hosszú az út, hogy elérjük kitûzött célunkat. A levegõszennyezéssel az egyik fõ probléma az, hogy a kibocsátás helyétõl távol ülepedhet ki. Ez történhet akár más országban is, ezért nekünk európai léptékû, vagy globális intézkedés kell, hogy csökkentsük a partmenti vizek terhelésének légköri forrásait, és ezt politikailag nehéz elérni.

Ezért még messze vagyunk attól, hogy az OSPAR bizottság, egy kormányközi szervezet által meghatározott célt elérjük. Amire ezt olvasod, lehet, hogy a helyzet megváltozik. Ha megtalálod a OSPAR és a Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Agency) honlapját, nézd meg és gondolkodj rajta, hogy mennyire közel vagyunk céljaink eléréséhez most.


Az oldalról:
szerzõ: Lucinda Spokes - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
1. tudományos lektor: Prof. Tim Jickells - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
2. tudományos lektor: Dr. Keith Weston - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2003-10-16

Last modified: Tuesday, 25 September 2018, 7:06 PM