Kéngázok

Az egyik legfontosabb, az óceánból a légkörbe kikerülõ nyomgáz a dimetil-szulfid (DMS). Ez az egyik vegyi összetevõ, ami a tengerek jellegzetes illatát adja.

A DMS a dimetil–szulfónio-propionát bomlásából származik (DMSP röviden), ami számos fitoplankton sejtjében megtalálható. Eleinte úgy gondoltuk, hogy a fitoplanktonok azért termelik a DMSP-t, hogy segítse az óceáni sós környezetben az életet, de manapság úgy tûnik, hogy a DMPS-t arra is használják, hogy káros hulladékoktól megszabaduljanak, valamint lehetõvé tegyék az életet a nagyon hideg vízben és még talán védelmet nyújt az ellen, hogy más állatok megegyék õket. Nem minden fitoplankton termel DMSP-t, és most még nem vagyunk benne biztosak, hogy miért csak bizonyos fajok teszik ezt. A fitoplanktonok egyik típusa, a coccolitofórok, fontos DMSP termelõk. Mészvázuk van.

1. A coccolitofór Emiliania Huxleyi. Kép: NOAA.

Ez a kép egy nagyon fontos coccolitofórt mutat, az Emiliania Huxleyi-t. Ez az egysejtû tengeri fitoplankton több, mint 30 kalcium karbonátból álló lappal (vagy coccolittal) veszi körbe magát. Az egyes lemezek 0.003 mm átmérõjûek.

Amikor a fitoplanktonok megfertõzõdnek, elpusztulnak, vagy megeszik õket, a DMSP kölcsönhatásba lép a tengervízzel, ahol DMS-re bomlik. A DMS nagy része a vízben marad, és a baktériumok elfogyasztják õket, vagy más vegyi anyaggá alakulnak át. Egy részük azonban megszökik, és belép a légkörbe.

Mivel a DMS biológiai folyamat során elõálló vegyi anyag, a DMS kibocsátás tavasszal, nyáron és õsszel fordul elõ, amikor a fitoplanktonok termelõdnek. A kibocsátás mind a partmenti, mind a nyílt óceánokról egyaránt származik, de a legnagyobb mennyiségben ott termelõdik, ahol a fitoplanktonok képzõdnek. Sok DMS bocsátódik ki az Atlanti-óceán északkeleti részérõl és a Csendes-óceán északi részén lévõ Bering tengerbõl, mivel itt találhatók rendszeres coccolitofóra virágzások. Az Európa környéki partmenti vizekbõl is sok DMS lép a légkörbe.

2. A coccolitofór Emiliania Huxleyi kalcium karbonát lapkái azt jelentik, hogy a virágzás (nagy mennyiségû szervezet) látható a tengerben, és az ûrbõl készült mûholdképen is látható. A zöldes kékes szín a cocclotofóra virágzása a Bering tengerben. Kép: NASA SeaWiFS Satellite.

Körülbelül azonos mennyiségû kén kerül a légkörbe a természetes forrásokból, mint az ember által elégetett fosszilis üzemanyagokból. Így a fenti képen látható kicsi fitoplanktonok ugyanolyan fontosak az éghajlatunk számára, mint a hatalmas erõmûvek, ahol energiát állítunk elõ. Az emberi tevékenységtõl távoli területeken, a légkörben jelenlévõ kén döntõen a tengervízbõl kibocsátott DMS-bõl származik. Becslések szerint évente 20 és 50 millió tonna közötti mennyiségû kén kerül az óceánokból a légkörbe.


Az oldalról:
szerzõ: Lucinda Spokes - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
1. tudományos lektor: Dr. Sue Turner - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
2. tudományos lektor:
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2003-10-01

Last modified: Tuesday, 25 September 2018, 7:16 PM