Tematyka

  • Sekcja ogólna

    Éghajlati Enciklopédia ESPERE.
    ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH
    Éghajlati Enciklopédia ESPERE - menu
    Városok éghajlata. Haladó.
    Városok éghajlata: Haladó - menu

    • Városok éghajlata. Haladó

      Városok éghajlata. Haladó

      A város módosítja a helyi klímát, a beépítettség jellemzõinek és az épületek sûrûségének köszönhetõen. Az építkezéshez, utcákhoz stb. használt anyagok szintén fontos szerepet játszanak. Mindezek a tényezõk megváltoztatják a város sugárzási, hõ- és vízmérlegét. A városi bioklíma a bioklimatológusok kutatásának tárgya; akik azt tanulmányozzák, hogy a városklíma milyen hatással van az élõ szervezetekre, fõleg az emberekre.

      A városi területeken a levegõszennyezettségnek nagy jelentõsége van az emberek egészségére. Az energiatermelés, ipar és a közlekedés különféle légszennyezõanyagokat termel. Például a savas esõk, melyet kén- és nitrogén-oxidok okoznak, nemcsak a talajpusztulást és a tavak savasodását okozzák, hanem gazdasági károkat is, mivel a szabadban használt fémek gyorsabb korrodálódnak. Az épületekre is hatással van, különösen azokra, melyek mészkõbõl, márványból stb. épültek. Számos kísérlet történt arra, hogy csökkentsük a levegõszennyezést. A veszélyeztetett régiókban levegõ szennyezettségi monitoring rendszereket állítottak fel. Nemzetközi együttmûködés számos egyezményhez, megállapodáshoz vezetett, amik segítenek a levegõminõséget globális skálán javítani.

      • 1. Az emberi tevékenység okozta levegõszennyezés

        1. Az emberi tevékenység okozta levegõszennyezés

        Az ipar a városokban koncentrálódik, így az energiatermelés és a szállítás is. Ezek a gazdasági ágazatok a levegõszennyezés fõ forrásai, mivel a különbözõ gázokat, részecskéket és a port a légkörbe juttatják. A mindegyik iparág valamilyen légszennyezõ anyagot állít elõ, amely az adott technológiai folyamatra jellemzõ, de az energiatermelés és a szállítás a szerves üzemanyagok elégetésén alapszik. Ezen gazdasági ágak hatásai átfogják az éghajlat módosítását és az emberi egészség, valamint a természetes környezet romlását.

        Sok kísérlet történt a légszennyezés csökkentésére. Jelenleg a fenntartható fejlõdés a széles körben elfogadott stratégia. Azzal a feltételezéssel él, hogy a gazdasági növekedés tartós lehet és kiegyensúlyozott, úgy, hogy kielégítse a társadalom szükségleteit, a természetes környezet pusztítása nélkül. Bemutatjuk a levegõszennyezés csökkentésében használt új technológiákat, és az újrahasznosítást népszerûsítjük. A levegõszennyezés káros hatásai szintén korlátozottak. A veszélyeztetett területeken levegõszennyezettség monitoring rendszert építenek fel. Nemzetközi egyezmények segítenek a helyzet javításában, fõleg globális skálán.

      • 2. A városklíma

        2. A városklíma

        A városi és a vidéki területeket figyelembe véve, könnyen látható a beérkezõ napsugárzásban és a változásaiban lévõ különbség, valamint az eltérés a hõ- és a vízegyenlegben.

        A városi légkör számos szennyezõanyagot tartalmaz, közöttük szilárd részecskéket is. Az erõsen módosított, fõleg mesterséges városi felszínnel együtt, jelentõsen megváltoztatják egy város sugárzási mérlegét, egy vidéki területtel összehasonlítva. A sugárzási és a hõegyenleg szoros kapcsolatban van egymással. Egy városi terület hõmérlege sokkal összetettebb az épületek mérete miatt. Így, egy városi terület hõegyensúlyának tartalmazni kell a talaj, az utcák, az épületek falai közti hõkicserélõdést, valamint az antropogén légkörbe kerülõ hõt, ami fõleg a szerves üzemanyagok elégetésébõl származik. Egy város vízmérlege ugyanazokat az elemeket tartalmazza, de arányuk jelentõsen eltérõ. Városi területen a csapadék összege magasabb, mint a vidéki területen.
        A város éghajlatának lehet káros hatása az emberekre, leginkább a levegõszennyezés és a zaj révén. Különösen a közlekedés okozta levegõszennyezés káros az emberre. A légszennyezõ anyagok kibocsátása miatt a városban rosszabbodnak az egészségi feltételek, mivel azok savas esõt okoznak és csökkentik a talajt elérõ napsugárzást. A városklíma emberekre gyakorolt káros hatásainak csökkentéséért a városi területeken a parkok és a gyepek arányát kellene növelni.

      • 3. Savas esõ

        3. Savas esõ

        A savas esõ a savas kiülepedés egy fajtája, amely kiülepedés lehet száraz és nedves. A savas esõ egészségünket direkt vagy indirekt módon veszélyezteti. Amikor a savas ködöt belélegezzük, légzõszerveink megsérülhetnek, amikor savas víz folyik a csapból, az tartalmazhat nehézfémeket, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak.

        Mindnyájan tudunk valamit tenni, hogy ellensúlyozzuk a savas esõt. Könnyebb korlátozni az okait, mint semlegesíteni a hatásokat. Ennek következtében elõször korlátoznunk kell a NOx és SO2 kibocsátást, például az autókból és a gyárakból kikerülõ gáz szûrõkön való átvezetésével. Jobb technológia például a katalitikus átalakítók használata sokat segíthet. Azonban amikor a savas esõ már lehull, amit tenni tudunk mindössze az, hogy semlegesítjük hatását, itt a meszezés a leginkább elterjedt módszer.