Felhõk kialakulása

Egy felhõ milliónyi kicsi lebegõ vízcseppbõl (vagy jégkristályból, amikor a hõmérséklet nagyon alacsony) áll. A felhõ akkor tud kialakulni, amikor a vízgõzbõl folyadék lesz, például mikor a nedves levegõ lehûl, és a kicsapódás megtörténik a kis részecskéken. A felhõképzõdében számos fontos folyamat van.

Konvekció:

A Földön, mivel a levegõ sûrûsége függ a hõmérséklettõl, a meleg levegõ felemelkedik, és a hideg levegõ lesüllyed, mivel a meleg levegõ kevésbé sûrû, mint a hideg. Ezt a folyamatot nevezik a tudósok konvekciónak.
A konvekció egyike azon folyamatoknak, melyek felhõképzõdéshez vezetnek. Amikor a Nap süt, a talajszintjén lévõ levegõt, mely vízgõzt tartalmaz, felmelegíti, és az el kezd emelkedni, s közben hûlni. Felhõk képzõdnek, amikor a nedves levegõ egy kritikus hõmérséklet alá hûl: a víz akkor kicsapódik a kis lebegõ részecskékre, és cseppeket hoz létre a levegõben.  

1. Felhõképzõdés konvekcióval.
Szerzõ: J. Gourdeau.

Domborzat (hegyek)

Felhõk kialakulhatnak a földfelszín domborzata miatt is: például hegyek, dombok. Ezeket "orografikus felhõknek" nevezik. A levegõ a kényszer hatására átkel a hegyen, ahogy felemelkedik, a levegõ lehûl. Ha lehûl a telítési pontig, vagy harmatpontig, a kondenzáció megtörténik, és a víztartalom felhõ formájában láthatóvá válik.

2. forrás: NOAA

3. forrás: NASA

A fõn hatás

Mikor a levegõ a hegynél felemelkedik, lehûl, és vízgõzzel telítetté válik. Megtörténik a kondenzáció, és a vízgõzbõl folyadék lesz. Ez a felhõben marad, vagy kihullik belõle, mialatt a levegõ folyamatosan emelkedik. Amikor a légtömeg a hegy másik oldalán süllyed, szárazabb és melegebb lesz. Ezt a hõmérsékletkülönbséget fõn hatásnak nevezzük.

Légtömegek találkozása

Nemcsak a hegyek kényszeríthetik a levegõt emelkedésre: amikor meleg levegõ találkozik egy nehezebb hideg légtömeggel, az szintén emelkedésre készteti a meleg levegõt. A meleg és hideg levegõ közötti határt frontnak nevezzük. Mivel a meleg levegõ felszáll, lehûl, felhõk képzõdhetnek.

4. hidegfront
A: hideg levegõ; B: meleg levegõ
szerzõ: J. Gourdeau

5. melegfront
A: hideg levegõ; B: meleg levegõ
szerzõ: J. Gourdeau

Vízszintes mozgás

A szelek gyakran visznek meleg és nedves levegõt egy területre. Ha meleg, nedves levegõ halad át egy sokkal hidegebb felszín fölött, az lehûti, és a nedvesség kikondenzálódik, és ködöt képez. Ez a jelenség a szárazföldek partvidékei mentén gyakori.

6. Köd egy tó fölött.
Forrás: Ph. Osset

Az oldalról:
szerzõ: Justine Gourdeau LaMP Clermont Ferrand / Franciaország
készült: 2003-03-12
1. lektor: Pr. A. Flossman, LAMP.

Last modified: Wednesday, 5 September 2018, 1:30 PM