A hõérzet

ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH

A hõmérsékletátadás egyik lehetséges módja a hõáramlás. A hõáramlás mértéke jelentõsen növekszik, ha a gáz vagy folyadék, amiben az áramlás zajlik (esetünkben a légkör, azaz a levegõ) mozgásban van. Ezért az ember szeles idõben gyorsabban hûl, mint szélcsendesben, ha a léghõmérsékletek egyenlõk. A hõérzet hõmérséklet (WCT) a nyugvó levegõ azon hõmérséklete, amelynek ugyanolyan hûtõ hatása van a fedetlen emberi testre, mint az adott szélsebesség és hõmérséklet mellett (angolul windchill-nek nevezik). Ennek a mértékegysége ugyan hõmérséklet, de értelmezése szerint kevésbé hõmérséklet, mint inkább egy index, ami a szél hûtõ hatását segíti viszonyítani a szélcsendes körülmények léghõmérsékletéhez.
Fontos megjegyezni, hogy a szél nem tudja a tárgyakat a környezet hõmérséklete alá hûteni, csak a nagyobb szélsebességek a tárgyakat gyorsabban hûtik le a erre a hõmérsékletre.
1.
forrás: http://www.erh.noaa.gov/er/ iln/tables.htm
A szélsõségesen meleg jelenség vagy hõhullám az adott földrajzi szélességhez és évszakhoz képest hosszú ideig tartó nappali és éjszakai hõség, ami magas relatív nedvességgel párosul.
2. Kiszáradt jugoszláv tó
forrás: http://dsc.discovery.com/news/afp/20030804/euroheat.html
Az emberi test a hõveszteségét a vérkeringés gyorsaságának és a felszíntõl való távolságának szabályozásával és vízveszteséggel éri el. A hûtéshez a szív elkezd több vért pumpálni, a vérerek kitágulnak, hogy befogadják a megnövekedett áramlást, a vékony vérerek kötegei, amelyek a bõr külsõ rétegeiben vannak, mûködésbe lépnek. A vér a bõr felszínéhez közelebb kezd keringeni, és ezáltal kivezeti a meleged a hidegebb légkörbe. Ugyanekkor, a víz átdiffundál a bõrön mint izzadtság. A testbõl disszipálódó hõ mintegy 90 %-át a bõr kezeli.
Az izzadás magában véve még nem hûti a testet, amíg a víz el nem tud párologni, és a magas légnedvesség hátráltatja a párolgást. Ha magas a hõmérséklet és magas a relatív páratartalom, a szervezet a belsõ hõmérsékletét 37°C-on szeretné tartani. A szív a véráramot a kitágult ereken átpumpálja, az izzadságmirigyek folyadékot választanak ki a bõr felszínére, benne olyan lényeges oldott anyagokkal, mint a nátrium és a klór. Ha a hõmennyiség meghaladja azt a színvonalat, amit a test még kompenzálni tud, vagy ha a test nem tudja pótolni az izzadtság által elvesztett folyadékot és sót, akkor a szervezete belsejében a hõmérséklet elkezd emelkedni, és a magas hõmérséklet betegséghez vezethet. Az elhalálozások száma jelentõsen növekedhet a hõhullámok miatt és a maximális napi elhalálozás jó kapcsolatban van az 1-2 nappal korábbi napi maximum hõmérséklettel, azaz 1-2 nap késés van a legmagasabb hõmérsékletek és az elhalálozási csúcsok között. Betegségek (hõguta, meleg okozta kimerültség stb.) keletkezhetnek egészséges embereknél, akik túl nagy hõnek vannak kitéve, vagy túl kemény munkát végeznek. Azonban a hõhullám következtében való elhalálozásoknál elsõsorban más betegségek okozzák a halált, a meleg csak felgyorsítja az elhalálozást. Gyermekek, idõsebbek, beteg emberek, különösen vérkeringési problémákkal küszködõk, vannak kitéve fokozottabb kockázatnak a nagyobb melegben.
Sok indexet fejlesztettek ki, hogy le tudják írni a meteorológiai elemek hatásait az emberi testre. Közülük néhányat az alábbiakban hasonlítottunk össze.
3. A hõérzet 0 Fahrenheit fokon négy esetben. A grafikonok a hõérzetet a szélsebesség függvényében mutatják be.
adaptálva Quayle et al. 2000-bõl
A hõindex (HI) az a hõmérséklet, amit a test érez, ha a hõmérsékletet és a nedvességet vesszük figyelembe. Az alábbi táblázat mutatja azt a HI-t, ami az aktuális hõmérsékleti és nedvességviszonyoknak megfelel. (A táblázat árnyékos helyre vonatkozik, enyhe szellõvel.) A közvetlen napsugárzásnak kitettség a HI-t akár 15°F-kal is emelheti. (Számításokhoz: a Fahrenheit-fokok átszámítása Celsius-fokokra: TC = (5/9)*(TF-32).)
Hõmérséklet (F) és relatív nedvesség (%)
Hõmérséklet (lefelé növekszik) és a harmatpont (jobbra növekszik).
Ez a táblázat összeveti azt a hõmérsékletet és a harmatpontot, amelyek hasonló rendellenességeket okoznak.
Hivatkozások:
http://www.crh.noaa.gov/pub/heat.htm
http://www.nws.noaa.gov/om/brochures/heatwave.pdf
Report on Wind Chill Temperature and Extreme Heat Indices: Evaluation and Improvement Projects. NOAA, Washington D.C. 2003.
Errõl az oldalról:
szerkesztõ: Szalai Sándor - Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás: 2004 - 02 - 03