Savas esõkkel veszélyeztetett területek

Éghajlati Enciklopédia ESPERE.
ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH
Éghajlati Enciklopédia ESPERE - menu
Városok éghajlata. Alap.
Városok éghajlata: Alap - menu



A savas esõk fõleg azokon az iparosodott területeken fordulnak elõ, ahol magas a SO2 és az NOx kibocsátás. Azonban a szél általi szállítódás miatt a kibocsátás helyétõl több ezer kilométer távolságban lévõ területeket is érinthetik.

Nagytávolságú szállítás

A savas esõk problémája nem új dolog (lásd a savas esõk keletkezésérõl szóló részt), de jellege változhat egy városi helyi problémától egészen nemzetközi problémáig. A XVIII. században a savas esõk fõleg a városokban estek. Az 1950-es évek óta a magas kémények használata nagy területen szórja szét a levegõszennyezést és a városok levegõminõségét javítja. Sajnos, az emberek hamar rájöttek, hogy a levegõszennyezés a légkör magasabb rétegeibe eljutva messzire elkerülhet a forrástól, néha más országok felett az alacsonyabb rétegekbe jutva kihullik, mint savas esõ. A savasodás problémája nem ismer határokat. A savas esõt okozó szennyezõ anyagok több száz kilométerre a forrástól olyan a területen okoznak savas esõt, ahol nincsenek erõmûvek, autók, és egyáltalán semmilyen ipar. Például Svédországban és Norvégiában a savas ülepedés 90 százaléka más országokból származik, elsõdlegesen az Egyesült Királyságból, Németországból és Lengyelországból, továbbá a nemzetközi hajózásból.

1. Európában a 600 legnagyobb SO2 kibocsátó eloszlása. A lista elején két nagy bulgáriai széntüzelésû erõmû van. Összesen közel 600,000 tonna kéndioxidot bocsátanak ki évente - ugyanannyit, mint a következõ országok együttesen: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Norvégia és Svédország.
forrás: Barrett M., 2000, A legrosszabb és a legjobb. Nagy pontforrások légköri emissziója Európában, SENCO, UK, Swedish NGO Secretariat on Acid Rain. http://www.acidrain.org/APC15.pdf

Veszélyeztetett területek

A savas esõkkel leginkább azok a területek veszélyeztetettek, ahol savanyú kõzet található a felszínen, ahol a csapadék meglehetõsen nagy és ahol sok SO2 és NOx kibocsátó forrás van. Az elmúlt évtizedekben az elektromos áram iránti növekvõ igény és a gépjármûvek számának emelkedése azt jelenti, hogy az emberi forrásokból származó, savasodást okozó szennyezõanyagok kibocsátása jelentõsen növekszik, különösen 1950 óta (olvass errõl részletesebben a természetes SO2 és NOx kibocsátásnál).

Európa

A leginkább Közép- és Észak-Európa veszélyeztetett. A szennyezõ források földrajzi eloszlása nem egyenletes; erõsen az ipari területekre koncentrálódnak. Ennek eredményeként a csapadék általában savas ezen területeken, 4.1 és 5.1 közötti pH-val. Az 1. és 2. ábrát összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a skandináv országok savas esõkkel veszélyeztetettek, még akkor is ha ott nincsen nagy SO2 kibocsátó forrás. Sajnos, a savas szennyezõket a szél odaszállítja, és a savanyú kõzetek dominálnak a területen, ami a természetes savasodást megnöveli, és a környezet ellenállóképességét a savas szennyezéssel szemben lecsökkenti.

2. 1993-ban a savas esõ kockázata Európában. (Vörös szín a nagy, okker a közepes és citromsárga az alacsony kockázat.)
forrás: UNEP GRID-Arendal, az Európai Környezeti és Egészségügyi Atlasz alapján (http://www.grida.no/db/maps/prod/level3/id_1177.htm)

Skandináviában a csapadék savassága és szennyezõanyag tartalma Dél-Svédországban a legnagyobb, ahogy észak felé haladunk, úgy csökken. A savas anyagok kiülepedése, azonban nemcsak a csapadék savasságától, hanem mennyiségétõl is függ. Következésképpen a legnagyobb savas kiülepedés Svédországban a csapadékban gazdag délnyugati részeken található.

3. 1996-ban a teljes kén (bal térkép) és nitrogén (jobb térkép) kiülepedés Svédországban (száraz és nedves ülepedés együtt).
mértékegység: mg/m2 évente
forrás: Svéd Környezetvédelmi Hivatal http://www.internat.naturvardsverket.se/

Észak-Amerika

A legveszélyeztetettebbek az erõsen városiasodott és ipari területek Kelet-Kanadában és az USA északkeleti részén. USA-ban a kéndioxid források Ohioban, Indianában, és Illionisban koncentrálódnak. Az uralkodó szelek Új-Angliába és Kanadába szállítják õket. A 3-5. ábrákon azok a területek láthatók, ahol a savas anyagok kiülepedése a legnagyobb.

4. kiülepedés (kg/ha-ban) az USA-ban, 2002.SO4
forrás: National Atmospheric Deposition Program (NRSP-3)/National Trends Network. (2004). NADP Program Office, Illinois State Water Survey, 2204 Griffith Dr., Champaign, IL 61820. http://nadp.sws.uiuc.edu/isopleths/annualmaps.asp

A vízi élõlények számára a savas esõkbõl származó fõ probléma, úgy mint az atlanti lazacok csökkenése Új-Skóciában és Maine-ben, valamint a halsûrûség lecsökkenése Északnyugat-Pennsylvániában. A New York-beli Adirondack régióban a tavak 41 %-a tartósan, vagy rövidebb ideig savas. Kanadában a savas esõk nagy mennyiségû hal és vízi közösség pusztulását okozták több, mint 30,000 érzékeny tóban Ontarió és Quebec tartományban.

5. NO3 kiülepedés (kg/ha-ban) az USA-ban, 2002.
forrás: National Atmospheric Deposition Program (NRSP-3)/National Trends Network. (2004). NADP Program Office, Illinois State Water Survey, 2204 Griffith Dr., Champaign, IL 61820. http://nadp.sws.uiuc.edu/isopleths/annualmaps.asp

Ázsia

A savas esõk most az egyik fõ problémaként merülnek fel a fejlõdõ világban, különösen Ázsiában és a csendes-óceáni területeken, ahol az energia felhasználás gyorsan növekszik és a kéntartalmú szén és olaj (elsõdleges forrásai a savas kibocsátásnak) felhasználása is nagyon magas. Kína és India a 70-es évek közepén vált veszélyeztetetté, amikor az ipari fejlõdés a legintenzívebb volt. Becslések szerint 1990-ben 34 millió tonna SO2 bocsátottak ki az ázsiai régióban, 40 százalékkal többet, mint Észak-Amerikában. A savas kiülepedés mértéke különösen olyan területeken volt magas, mint Délkelet-Kína, Északkelet-India, Thaiföld és Dél-Korea, mely területek közel találhatóak a városi és ipari területektõl vagy azoktól széllel szemben elhelyezkedõ oldalon helyezkednek el. A hatásokat már a mezõgazdaságban is kezdik érezni. Indiában a kutatók azt vették észre, az olyan erõmû közelében termesztett búza, ahol a SO2 kiülepedése majdnem ötször nagyobb, mint a kritikus szint (lásd a lenti részben), 49 százalékkal kevesebb termést adott, mint a 22 km-el távolabbi búza. Délnyugat Kínában egy tanulmány Guizhou és Sichuan tartományban kimutatta, hogy a savas esõk a mezõgazdasági területek több mint kétharmadát érintik, és a területek 16 százalékán található valamilyen mértékû kár. Más ökoszisztémák is károsodnak. Egy tanulmány szerint, a savas esõvel érintett fenyõ és tölgy állományok növekedési sebessége jelentõsen lecsökkent 1970 óta a Koreai Köztársaságban, mind vidéken mind a városokban.

A savas esõk káros hatásait Brazíliában és Venezuelában is megfigyelték.

Kritikus terhelés és megcélzott terhelés

Kritikus terhelés az a maximális szennyezõanyag mennyiség, amit az ökoszisztéma még károsodás nélkül képes elviselni, az a mennyiség, ami a legérzékenyebb ökológiai rendszerekben sem okoz olyan kémiai változásokat, amelyek hosszútávú káros hatásokhoz vezetnének. Azért, hogy a kritikus szint értékét megkapjuk, egy ökoszisztémát ki kell választani és egy megfelelõ indikátor fajt ki kell jelölni, ami jellemzi az ökoszisztémát. A vegyi határt gyakran úgy definiálják, mint azt a koncentrációt, amely bekövetkezte esetében az indikátor faj el fog pusztulni. Az erdõkben az indikátorok a fák és az édesvizekben a halak.

Azért, hogy a kritikus szintet használni tudjukcélzott terhelés meghatározása szükséges a különbözõ területekre, azért, hogy ellenõrizzük és megállítsuk a savasodás folyamatát. A célzott terhelést úgy definiálhatjuk, mint "politikai hozzájárulással engedélyezett szennyezõanyag terhelés". Ennek következtében a célterhelés magasabb és alacsonyabb is lehet a kritikus értékeknél. Például a célterhelés alacsonyabb lehet, hogy egy biztonsági határt adjon, vagy gazdasági okokból magasabb is lehet. Az okok e mögött az rejlik, hogy a kritikus szintek csak azt mutatják, hol van savasodási probléma és hogy milyen mértékû károk fordulnak elõ. A célzott terhelést azért használják, hogy a kibocsátást lehessen csökkenteni úgy, hogy a kitûzött célt elérjük és a maximális megengedett kárösszeget ne lépjük túl.

6. Nyolc térkép hurokfilmje mutatja az idõbeli fejlõdést (1960 - 2010) a kén 5 százalékos maximális kritikus szintje túllépésének ("savas kritikus szint"). A fehér területek, ahol nincs túllépés, illetve adathiány van. A piros szín jelzi azokat a területeket, ahol a kén kiülepedés magasabb volt, mint a környezet számára megengedhetõ és elfogadható; ezeken a területeken volt a savasodás hatása a legnagyobb. További részletekhez keresd fel a lentebb említett honlapot.
forrás: Coordination Center for Effects (CCE) at RIVM http://arch.rivm.nl/cce/

1990-ben Európában körülbelül 93 millió hektár természetes környezetet érintett a savas kiülepedés, ami meghaladja a természet kompenzáló képességét, a kritikus terhelést. Azért hogy elérjük a kívánt értékeket, szükséges, hogy csökkentsük Európában a savas szennyezést, mégpedig a 90-es szint 80-90 százalékára.

Kapcsolódó oldalak:

A savas esõk eredetérõl itt olvashatsz:
Városok éghajlata - Haladó - 3. Fejezet - Eredet
Többet a természetes kéndioxid és nitrogén-oxid kibocsátásról itt olvashatsz:
Városok éghajlata - Alap - 3. Fejezet - Mi ez?
A savasodást okozó anyagok kibocsátásáról a világ különbözõ részein:
Városok éghajlata - Alap - 3. Fejezet - Mi ez?
A száraz és nedves kiülepedésrõl több információt itt találsz:
Városok éghajlata - Haladó - 3. Fejezet - Eredet

Az oldalról:
szerzõ: Anita Bokwa - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország
támogató: Anna Gorol
tudományos lektor:
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2004-05-04

Last modified: Friday, 29 March 2019, 1:08 PM