Az üzemanyagok elégetése az energiatermelésben és a szállításban

Éghajlati Enciklopédia ESPERE.
ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH
Éghajlati Enciklopédia ESPERE - menu
Városok éghajlata. Haladó.
Városok éghajlata: Haladó - menu

Városok éghajlata: Haladó

1. Az emberi tevékenység okozta levegõszennyezés
Az üzemanyagok elégetése az energiatermelésben és a szállításban

2. A városklíma
Sugárzásmérleg a városban

3. Savas esõ
Savas esõk eredete



Az energiatermelés és a szállítás számos anyag emisszióját okozza a szén, gáz, olaj és különféle üzemanyagok elégetése révén. Minden üzemanyag elõállít valamilyen, csak egy kicsit különbözõ vegyi összetételû szennyezést.

Az elektromos áramot világszerte fõleg az olaj, szén és a földgáz elégetésébõl nyerjük. Ezeket a folyamatokat nagy mennyiségû, különféle légszennyezõanyag kibocsátása kíséri, a felhasznált anyagtól függõen. A földgáz meglehetõsen tiszta üzemanyag, a gázolaj (az egyik üzemanyagtípus) széndioxid, kéndioxid (SO2) és nitrogén-oxid (NOx) kibocsátást okoz, de a szén elégetése a legrosszabb. Gáz és por kibocsátás is jár vele. A kibocsátott gázok SO2, NOx, CO (szénmonoxid), CO2, és a por nehézfémeket tartalmaz (ólom, cink, kadmium). A szerves üzemanyagok elégetése révén 1998-ban egész Európában körülbelül 5,670,000 ezer tonna CO2 került a légkörbe. A szerves üzemanyagok közül a kéntartalom a legmagasabb a szénben, de jelentõsen változik a szén típusától függõen. Az energiatermelésbõl származó kénkibocsátás jelentõsen hozzájárul a savas esõkhöz (lásd a "Savas esõk eredete" részt).

1. Energiatermelés és levegõszennyezés
Fenn: szénerõmû - hûtõtornyok (baloldalt) és az erõmû komplexum (jobbra)
Alul: atomerõmû (balra) és vízerõmû (jobbra)
forrás: www.freefoto.com
forrás: Climate Action Network Central And Eastern Europe

Néhány országban az elektromos áramot döntõ hányadban szerves üzemanyagoktól eltérõ forrásból nyerik, ami jelentõsen javítja a levegõminõséget, mind regionális, mind globális skálán. Például, Franciaországban az elektromosság mintegy 65%-át atomerõmûvekbõl nyerik, Norvégiában pedig az energia több mint 90%-át vízierõmûvek szolgáltatják.

2. Városi közlekedés és a légszennyezés
forrás: www.freefoto.com

A szállításnak jelentõs része van a globális légszennyezésben, és a legfejlettebb országokban még az az ipar részesedését is túllépi. Globális skálán az autók minden évben mintegy 300 millió tonna mérgezõ gázt bocsátanak ki a légkörbe. A benzinszármazékú üzemanyagokkal mûködõ autók motorjából olyan gázok kerülnek ki, melyek CO-ot és NOx-ot, szénhidrogéneket, SO2 –õt és szilárd részecskéket tartalmaznak. Ha a motor gázolajjal mûködik (Diesel-motor) kevesebb toxikus gázt bocsát ki (pl. 20–szor kevesebb CO-t, 8-szor kevesebb szénhidrogént), de több kormot. Európában és Észak-Amerikában a légköri NOx mennyiségének csak 10%-a származik természetes forrásból; a fennmaradó 90% fõleg a szerves üzemanyagok magas hõmérsékletû égésébõl származik, pélául az autók motorjaiból (1,200-1,800°C). A szállítás nagy mennyiségû ólmot juttatott a légkörbe, különösen 1940-1960 között, amikor ólmot adtak az üzemanyagokhoz, hogy javítsák az égést a motorban. Késõbb ólmozatlan üzemanyagot vezettek be, elõször az USA-ban, és ez fokozatosan felváltotta az ólmot tartalmazóakat.

3. A közlekedési szektor növekedése Delhiben / India
adatforrás: Gurjar, Lelieveld and van Aardenne, 2003 / GNCTD, 2002
szerzõ: Elmar Uherek

Az 1970-es években egy buszmotor 1 óra alatt körülbelül 1000 m3 gázt termelt, ami 3.5 g ólmot tartalmazott (ami 3500 µg/m3). Hogy összehasonlíthasd: ma az EU-ban a megengedett szint 5 µg/m3 a levegõben (nem a kipufogógázban!) 30 perc átlagában. Azonban, különösen a fejlett országokban ólommentes benzint használnak, és ennek következtében a szállítmányozási szektor ólomkibocsátása jelentõsen csökkent. Az ólom és más nehézfém hatásai az embereken csak meglehetõsen hosszú idõ után láthatóak, mivel felhalmozódnak az emberi testben és fokozatosan jelentkezik hatásuk.

Az EU-ban az ólmot tartalmazó benzin forgalmazása 2000 óta tilos. Továbbá a gázolajjal mûködõ motorok nem bocsátanak ki ólmot. A közlekedésbõl származó por nemcsak az üzemanyagok égetésébõl származik, hanem az utak felszínének és az autók gumijainak darabjaiból. Ma már a legtöbb autó katalizátorral van felszerelve, ami jelentõsen csökkenti a kibocsátott szennyezõanyagok mennyiségét. Másrészt az autók száma még növekszik, még lényegesebbé téve a kibocsátást. Delhi példája azt mutatja (lásd a fenti ábrát), hogy a népességnövekedést hogyan kíséri az autók számának növekedése. A következõ ábra azt mutatja, hogy Delhiben a fõ szennyezõanyagok a szállításból (NO2), és nem az energiatermelésbõl (SO2) származnak. Továbbá a katalizátorok nagyon kis méretû nehézfém például platina, palládium és ródium részecske kibocsátást okoznak, melyek hatása a természetes környezetre még nem ismert.

4. Levegõminõség Delhiben / India
adatforrás: Gurjar, Lelieveld and van Aardenne, 2003 / GNCTD, 2002
szerzõ: Elmar Uherek

Másik fontos légszennyezõ forrás a közlekedésben a repülés. Egy sugárhajtású repülõgép annyi gázt bocsát ki, mintha 7000 autó mûködne egyszerre. Ellentétben az autókkal, a repülõk a szennyezõanyagot a felsõ légkörbe is eljuttatják, és még befolyásolják a sztratoszférikus ózont is.

5. Légi közlekedés és a légszennyezés
forrás: www.freefoto.com

Kapcsolódó oldalak:

Olvass arról, hogy a repülõgépek hogyan juttatnak szennyezõanyagokat a felsõ légkörbe:
Felsõ légkör - Haladó – 1. Fejezet - Repülés

Az oldalról:
Szerzõk: Pawel Jezioro, Anita Bokwa - Jagiellonian University - Krakkó / Lengyelország
Segítõ: Grzegorz Wawrejko1.
Tudományos lektor: Prof. Barbara Obrebska-Starkel - Jagiellonian University - Krakkó / Lengyelország - 2003-06-202.
Tudományos lektor: Dr. Marek Nowosad - Maria Curie-Sklodowska University - Lublin / Lengyelország - 2003-06-16.
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2003-08-20

Last modified: Friday, 29 March 2019, 1:35 PM