Aeroszolok és az éghajlat

Ha a dimetil-szulfid (DMS) bekerül a légkörbe akkor kölcsönhatásba lép más vegyületekkel és szulfát aeroszolokat képzõdnek (az aeroszolok egyszerû részecskék, vagy folyadékcseppek az áramló levegõben). Ezek a szulfát aeroszolok igen fontos szerepet játszanak az éghajlatunkban. Visszaszórják a napfényt a világûr felé, és megindítják a felhõképzõdést. Mindkét folyamat megakadályozza, hogy a teljes napenergia elérje a földfelszínt. Ez azt jelenti, hogy a szulfátok segítenek hûteni a Földet.

Mind a kéndioxid (SO2), mind a metán kénes sav (MSA – CH3SO3H) akkor alakul ki, amikor a DMS szulfát aeroszolokká alakul. A kéndioxid mind DMS-bõl, mind a szerves tüzelõanyagok, mint a szén, égésébõl származik. MSA csak a DMS-bõl képzõdik, így az MSA jó nyomjelzõje a tengeri kén kibocsátásának a légkörbe. A kéndioxid ekkor átalakul kénsavvá (H2SO4), így a DMS szerepet játszik a légkör savasságának szabályozásában.

Ez a kénsav képes reakcióba lépni az ammónia (NH3) gázzal, ami természetes folyamatokban a fitoplanktonokból szintén elõállítódik, és ammóniumszulfát aeroszolok képzõdnek. Mind a kénsav, mind az ammóniumszulfát felhõ kondenzációs magként szerepel, ami a felhõképzõdéshez szükséges (CCN). Ezek azok a részecskék, melyek felszínén a víz kondenzációja lezajlik, azaz elkezdõdik a cseppképzõdés. Ezek szükségesek, hogy a felhõképzõdés elinduljon.

Tehát hogyan befolyásolja a DMS az éghajlatot?

1. A vázlat a tengeri forrásokból származó kén fontosságát mutatja. A DMS dimetil szulfidból áll, a legfontosabb ként tartalmazó gázt néhány fitoplankton faj termeli. CCN a felhõképzõdéshez szükséges cseppkézõ magvakból áll, az aeroszolok kellenek, hogy a felhõképzõdés elkezdõdjön. SO2 a kéndioxid gáz egy közbensõ anyag a DMS szulfát aeroszollá való alakulásában. Szerzõ: Lucinda Spokes.

A Föld közvetlen hûtése

A szulfát aeroszolok közvetlenül képesek elnyelni, vagy szórni a napfényt, mielõtt az elérné a Föld felszínét. A minket elérõ napenergia csökkentése révén az aeroszolok hozzájárulnak, hogy bolygónk hûvösebb legyen. Ez a hûtõ folyamat valamilyen módon ellensúlyozza a széndioxid és más üvegházgázok melegítõ hatását.

Az aeroszolok közvetett hatása

A felhõképzõdés kialakulásában és a kondenzációs magvak kialakításában betöltött szerepük révén a szulfát aeroszoloknak is van indirekt hatásuk az éghajlatra. Ha növekszik a felhõk mennyisége és fehérsége, akkor növekszik a bolygónk albedója is. Az albedót nagyon egyszerûen úgy definiálhatjuk, hogy mennyi napenergia verõdik vissza az ûrbe. A fehér felszínek, mint a felhõk és a jég, sok napfényt sugároznak vissza az ûrbe, amíg a sötét felszínek, mint az óceánok, hatékonyan nyelik el a napfényt. Mivel a felhõk sok napfényt vernek vissza az ûr felé, a Föld hûlését okozhatják. Az óceánok felett, a szulfát aeroszolok mennyisége az egyik legfontosabb tényezõ, ami a felhõk kiterjedését és típusát meghatározza. Azonban, a felhõk a Földrõl érkezõ infravörös sugárzást is elnyelik, mint az üvegházgázok, így melegedést okoznak. Nem tudunk még eleget a felhõtípusok kialakulásáról, és ennek következtében, nem lehetünk teljesen biztosak, hogy ez a melegedés teljesen, vagy részlegesen kiegyenlíti a hûtés hatását.

2. Fotó a felhõkrõl: freefoto.com

A felhõknek, a hónak és a jégnek nagy az albedója, a napsugárzás nagy részét visszaverik. A vízfelszín és az erdõ albedója alacsony, a napsugárzásból sokat nyelnek el, és csak viszonylag kis hányadot sugároznak vissza. Az egész Földre vonatkozóan, a beérkezõ napfény körülbelül 30 %-a verõdik vissza a világûrbe, 50%-át nyeli el a Föld és körülbelül 20 %-ot a légköri vegyületek, aeroszolok és felhõk nyelnek el.

3. Különbség az eltérõ természetes felszínek albedójánál. szerzõ: Lucinda Spokes, kép átvéve: freefoto.com.

A fitoplanktonok ennek következtében nemcsak a tengeri levegõ savasságának fõ okozói, hanem fontos aeroszol és felhõ kondenzációs mag források. Ennek eredményeként hatással vannak a Föld sugárzási egyenlegére. Jelenleg azonban pontosan még nem tudjuk megmondani, hogy a hatásuk hûlés lesz-e.

Nézzétek meg a Felhõk és a Részecskék témát, ahol több információt találni, hogy az aeroszolok és a felhõk hogyan befolyásolják éghajlatunkat.


Az oldalról:
szerzõ: Lucinda Spokes - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
1. tudományos lektor:
2. tudományos lektor:
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás:

Last modified: Tuesday, 25 September 2018, 7:49 PM