A Föld különbözõ részei

Változások a Föld különbözõ részein

Az éghajlatváltozás milyen hatásaival kell majd számolnunk az elkövetkezõ száz évben a Föld különbözõ részein? Itt elolvashatod, amit az IPCC mond róla.

1. Kattints a térképre, és az éghajlatváltozásnak a Föld különbözõ részein várható hatásairól olvashatsz. ábra: CICERO

Afrika

Fejletlen gazdasága nehézzé teszi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Érzékenysége nagy, fõleg mivel lakosai nagyban függnek a mezõgazdaságtól, az öntözés hiányában.

  • A gyakoribb aszályok, áradások és más extrém események káros hatással lesznek az élelmiszer és víz hozzáférésre, az egészségre és az infrastruktúrára, emiatt a fejlõdés lelassulása várható Afrikában.
  • A tengervíz szintemelkedése gyakoribb áradásokat és erõsebb partmenti eróziót fog okozni. Afrikában néhány ország különösen érzékeny erre.
  • Várható a gabonatermés visszaesése, ami élelmiszerhiányhoz vezethet, különösen azokban az országokban, amelyeknek kevés az élelmiszer behozatala. Afrikában a déli és északi országokban lévõ folyóknak lecsökken majd a vízhozama.
  • A rovarok, melyek betegségeket hordoznak, kibõvítik majd lakhelyüket, ami a betegségek számának növekedéséhez vezet (malária, például).
  • Az elsivatagosodás (a talaj elsivatagosodik) felgyorsul majd a csökkenõ csapadékhozam miatt, különösen Dél-, Észak-, és Nyugat-Afrikában.
  • Számos növény és állatfaj ki fog halni, melynek káros hatása lesz a mezõgazdaságra és a turizmusra.
2. MÉG SZÁRAZABB: A globális felmelegedés a sivatagok terjedését okozhatja Afrikában. Kép: NOAA Photo Library

Ázsia

Az éghajlatváltozásra való érzékenység tekintetében nagy különbségek vannak az ázsiai országok között: a szegény országok nagyon érzékenyek, számukra nehéz lesz az alkalmazkodás, a kontinens gazdag országai viszont nem különösebben érzékenyek így alkalmazkodni is könnyen fognak.

  • A szélsõséges események - mint például árvizek, aszály, erdõtüzek, és trópusi ciklonok - elõfordulása növekedhet Ázsia legmelegebb részein.
  • A tengerszint növekedés, és a trópusi ciklonok intenzitásának növekedése a partvidéki területeken élõ milliónyi ember otthonát teheti lakhatatlanná Ázsia mérsékeltövi, és trópusi területein. A tengerszint emelkedés a partmenti ökoszisztémákat is fenyegeti, különösen a mangrove (gyertyafa) fákat és a parti zátonyokat.
  • A mezõgazdaságban és a halászatban a termelés csökkenése várható a trópusi övezetben, míg az északi területeken a termelés növekedni fog.
  • Csökken a vízhozzáférés néhány déli területen, míg növekszik számos északi régióban.
  • Nagyobb lesz a betegségek elterjedése a betegségeket hordozó rovarok számának növekedése, valamint az éghajlat melegedése miatt.
  • Az energiaigény növekedni fog.
  • Néhány országnak nagy veszteségei lesznek a turizmusban.
  • A növények és állatok gyorsabb kihalása sokkal valószínûbb.
3. TRÓPUSI CIKLON: Dina északkeletre Mauritiustól és a Reunion szigetektõl az Indiai-óceánon. A kép 2002. január 20.-án készült. Kép: NASA

Ausztrália és Új-Zéland

Ausztráliának és Új-Zélandnak általánosságban magas az alkalmazkodó képessége, és így nem nagyon érzékenyek. A kivétel az õslakos népesség.

  • A gyakoribb aszályok a vízhez való hozzáférést még fontosabbá teszik, és növelik az erdõtüzek valószínûségét.
  • Néhány faj, amely konkrét éghajlatokhoz alkalmazkodott, és nehéz lesz új élõhelyet találna, mivel a domborzattal és a tájjal kapcsolatos feltételek befolyásolják életét, fenyegetetté válik, és szembe kell hogy nézzen a kihalással. Ide tartoznak a korallzátonyok is.
  • Az éghajlatváltozásnak a kezdeti hatásai valószínûleg kedvezõek lesznek a mezõgazdaságban, de ha a trend folytatódik, a káros hatások elõbb utóbb túlsúlyba kerülnek bizonyos mezõgazdasági típusokban, és bizonyos területeken.
  • A növekvõ gyakoriságú és intenzitású trópusi ciklonok az emberi élet és emberi tulajdon valamint az ökoszisztémák megrongálódásának növekvõ kockázatát fogják eredményezni több árvíz, viharhullám és erõs szél elõfordulásán keresztül.
4. ERDÕTÛZ: Az erdõtüzek gyakoribbak lehetnek azokon a helyeken, melyek melegebbek és szárazabbak lesznek. Kép: Corel Gallery

Európa

Európának általában nagy az alkalmazkodóképessége. Csupán Dél-Európa és a sarkvidék körüli területek érzékenyebbek valamivel, mint Európa más területei.

  • Több csapadék lesz északon, és kevesebb délen. A déli területek így érzékenyebbé válnak az aszályra.
  • A biológiai zónák – fák elterjedése, például – észak felé, valmint felfelé fognak mozogni. Néhány faj elveszíti életterét, és így szembe kell néznie a kihalással.
  • A folyók áradásainak veszélye növekedni fog Európa nagy részén.
  • A partmenti területek érzékenyebbek lesznek az áradásra, és az erózióra, ami károsítani fogja a partmenti területeket és a mezõgazdaságot.
  • A gleccserek az Alpokban jelentõsen rövidülnek.· A tartósan fagyott területek (ahol a talaj egész évben fagyott) sok területrõl eltûnnek.
  • A mezõgazdaság tekintetében északon fõleg pozitív hatásokkal lehet számolni, míg Dél-, és Kelet-Európában a termelés csökkeni fog.
  • A hagyományos turista övezeteket befolyásolni fogja a hõmérséklet növekedése – mind a nyáriakat (több hõhullám), mind a télieket (hóhiány).

Latin Amerika

Latin Amerika érzékeny az éghajlatváltozásra és alacsony az alkalmazkodó képessége, különösen a szélsõséges eseményekkel szemben.

  • A gleccserek visszahúzódnak illetve eltûnnek, aminek nagyon káros következményei lesznek azokon a területeken, ahol ezek fontos édesvízforrások.
  • Mind aszály mind pedig árvíz gyakrabban fog elõfordulni. Az árvizek elrontják a vízminõséget bizonyos területeken.· A trópusi viharok intenzitása várhatóan növekszik, ami növeli halálozás kockázatát, emellett ezek a viharok megrongálják a magántulajdont, és zavart okoznak az ökoszisztémákban.
  • A mezõgazdaságban várhatóan csökkennek majd a termésátlagok, ami néhány területen a gazdaság alapjait fogja fenyegetni.
  • Földrajzilag a betegségeket terjesztõ rovarok elterjedése növekedni fog a sarkok felé, és magasabbra a hegységekben, valamint több ember lesz kitéve olyan betegségeknek, mint a malária, a trópusi náthaláz, és a kolera.

Észak-Amerika

Relatíve magas az alkalmazkodó képessége, így általában alacsony az érzékenysége, az õslakosokat kivéve.

  • A biodiverzitás csökkenése várhatóan felgyorsul.
  • A tengerszint növekedése növelni fogja a partmenti eróziót, valamint a lápos területek csökkenését, és a gyakoribb viharhullámok elõfordulását eredményezi majd, különösen Floridában, és az USA Atlanti partvidéke mentén.
  • Az idõjárás okozta károk várhatóan növekedni fognak, ami magasabb biztosítási díjakat fog eredményezni az idõjárási feltételek megváltozása miatt.
  • A part menti területeken található lakóterületeket, üzleteket, ipari létesítményeket, infrastruktúrát valamint az ökoszisztémát (különösen, melyek kapcsolatban vannak a mangrove fákkal) károsan fogja érinteni a tengerszint emelkedése.
  • A mezõgazdaság valószínûleg jól jár majd a változásokkal, de a melegedés miatti következmények a régiók és a mezõgazdaság típusának függvényében változóak lesznek.
  • Néhány egyedi ökoszisztéma számára, beleértve a prériket, lápokat, alpesi tundrákat, és a hidegvízi rendszereket a változás komoly kihívást jelent.
  • A rovarok terjesztette betegségek (ideértve a maláriát, trópusi náthalázat és a elephantiasist) el fognak terjedni Észak-Amerikában.
  • A levegõminõséggel és a hõséggel kapcsolatos megbetegedések és a halálozások várhatóan növekedni fognak.
5. MANGROVE: Ecosystems in mangrove swamps are vulnerable to sea-level rise. Photo: The NOAA Photo Library (click to enlarge, 114 kB)

A sarkvidéki területek

A poláris területeken a természetes környezet erõsen érzékeny az éghajlatváltozásra. Egyes helyi lakosok szintén érzékenyek, mivel sem képességük sem lehetõségük nincs a változásokhoz való alkalmazkodáshoz.

  • Az éghajlatváltozás a sarki területeken egyike lesz a legdrámaibbaknak, ráadásul a leggyorsabban itt fog bekövetkezni.
  • A változásokat már jegyzik – ideértve a csökkenõ jégvastagságot az Északi Sarkon, az olvadást az állandóan fagyos területeken (ahol a talaj egész évben fagyott), a parti eróziót, a jégvastagságban bekövetkezett változást valamint a fajok eloszlásában és fennállásában beálló változásokat.
  • Az Északi Sarkon lévõ jég – mivel vízen úszik - gyorsabban olvad majd, mint a Föld más területein található jégsipkák. Az északi sarki jég nagyon rövid idõ alatt teljes egészében eltûnhet, az mindenesetre valószínû, hogy már ennek az évszázadnak a végére jégmentessé válhat a terület nyaranta. Ez nagyon káros hatással lesz a biodiverzitásra, elõnye azonban, hogy a tengeri út Európából Japánba rövidebb lesz.
6. OLVADÓ ÉSZAKI SARK: Korai tavaszi olvadás - - egy patak látható, ahogyan folyik a jégen. Kép: The NOAA Photo Library (a nagyításhoz kattints a képre, 62 kB)

Szigetállamok

A szigetállamok nagyon érzékenyek, és kicsi az alkalmazkodó képességük.

  • A tengerszint emelkedése nagy károkat fog okozni. Egyrészt növekszik a part menti erózió ami komoly területvesztéssel és anyagi veszteséggel jár majd, másrészt a vízszintemelkedés következtében növekszenek majd a viharhullámok és fokozódik a szikesedés (a sós víz beszivárgása révén). Alkalmazkodás az ilyen jellegû változásokhoz jelentõs anyagi fedezetet kíván.
  • A partmenti ökoszisztémák legyengülése a halászatot fenyegeti, valamint káros hatása van az élelmiszertermelésre és a gazdaságra.
  • A mezõgazdaságot a mûvelhetõ területek csökkenése és a talaj szikesedése fogja érinteni.
  • A turizmus, amely számos szigetország számára igen fontos, szintén jelentõs csökkenésnek lesz kitéve az éghajlatváltozás kézzelfogható válását követõen.
7. Az extrém magas dagály miatti áradás az alacsonyan fekvõ területeken. Ha a tengerszint folyamatosan növekszik, az ilyen jelenségek gyakoribbak lesznek. Kép: The NOAA Photo Library (A nagyításhoz kattints a képre, 85 kB)

Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia
Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12
Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10.
utolsó módosítás: 2004-03-27

Last modified: Wednesday, 26 September 2018, 6:13 PM