A fõ termények megoszlása világszerte

Az emberiség egyik legjobban ismert és legkorábban felismert megfigyelése az éghajlat fontossága életnek és a növények elterjedésére vonatkozóan. Találhatunk olyan dokumentumokat, amelyek a növények fejlõdésérõl és elterjedésérõl szólnak, s amelyek 2000 évnél is régebbiek.

Nemcsak a természetes növényzet terjedt el bizonyos törvényszerûségek szerint a Földön, hanem a haszonnövények is, melyeknek adott hõmérséklet, fény és nedvesség szükséges a növekedéshez.

A világon termesztett fõ növények jellemzõi:

A fenti táblázatban láthatjuk mennyire térnek el a különbözõ növények szükségletei. Sok közülük olyan területeken is alkalmazkodott, ahol a hõmérséklet nagyon alacsony értékeket is elérhet, míg mások csak meleg éghajlaton tudnak nõni. A következõ grafikont összehasonlíthatod táblázat oszlopaival, a világon a legfontosabb növények termõterületeire, melyek a búza, kukorica, rizs és a szójabab.

Más növényeket is hozzátettünk, azért hogy lásd, mennyire különbözõek a termõterületek.

1. A különbözõ területeken lévõ növények mennyisége. Ábra: Marta Moneo, adatok: FAO
balról jobbra a növények: búza, rizs, kukorica, szójabab, alma, burgonya, rostos növények

Összehasonlítjuk az elsõ táblázatot az átlaghõmérséklet és átlagos csapadék térképekkel. Láthatod például, hogy a rizs egy olyan növény, aminek meleg mérsékelt övi terület szükséges a termesztéshez, és nagyon magas a vízigénye. Ha megnézed most a diagrammot, leellenõrizheted, hogy a fõ termõterületek Kínában és Indiában vannak. Most nézd meg a térképet, ellenõrizheted, hogy mérsékelten meleg ezen a területek hõmérséklete, és elég sok az éves csapadék.

2. A csapadék évi mennyisége a Földön.
Forrás: FAO

Ebbõl a képbõl egy durva közelítést kaphatsz, hogy milyen a csapadék eloszlása a világban manapság. A zölddel jelzett területeken vannak a legmagasabb átlagos csapadékösszegek.

Másik példa a búza esete, ez is az egyik legfontosabb termény a Földön, de a növekedésének jellemzõi nagyon különbözõek a rizsétõl. Nem annyira fontos a vízellátottság, azokon a területeken is képes felnõni, ahol nincsen túl sok víz, és nem kell neki olyan magas hõmérséklet sem, mint a rizsnek, valójában egész alacsony is lehet. Ha most megnézed a térképeket és az ábrákat… hol termelik a legtöbb búzát?

3. Évi középhõmérséklet
Forrás: FAO

Ebben az esetben a térkép a földi átlaghõmérséklet eloszlását mutatja, elképzelheted, a kék területek a leghidegebbek, míg a pirosak jelzik a melegebb éghajlatot.

Rizstermesztés megoszlása

4. A világ rizstermelése: (tonna/év)
készítette: Marta Moneo

Ez a térkép a világ rizstermesztését mutatja. Leellenõrizheted, ahogyan elõbbiekben mondtuk, a legtöbbet ebbõl a növénybõl Kínában és Indiában termelik, és összehasonlíthatod ezt a térképet a középhõmérsékleti és átlagos csapadék térképekkel. Láthatod, hogy ezeken a területeken elég magas a csapadékösszeg és mérsékelt a hõmérséklet, ami optimális feltételt teremt a rizs növekedéséhez.

Búza termesztés megoszlása

5. A világ búzatermelése (tonna/év)
készítette: Marta Moneo

Nézzük meg ugyan ezt a búzával is. Ez a növény alkalmazkodóbb a körülményekhez, ez azt jelenti, hogy bár több vízzel, fénnyel és hõvel jobban nõ, de kedvezõtlenebb feltételek mellett is képes növekedni, és így a termelése jobban elterjedt a Földön. A térképen láthatod, hogy, még ha Kínában és Indiában sokat is termelnek, de Oroszország is sok búzát termel, ahol a hõmérséklet és a csapadék sokkal alacsonyabb.

szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
utolsó módosítás: 12/05/2004