Termények

Termények

A szélsõséges meteorológiai események, amennyiben kapcsolatosak az El Niño jelenséggel, más nagyskálájú tényezõvel, vagy egyszerûen az éghajlati rendszer természetes kaotikusságával, erõsen káros hatásal lehetnek a teméseredményekre. A szélsõséges idõjárási események terméseredményekre gyakorolt hatásai lehetnek közvetlenek, közvetettek, vagy mindkettõ.

A magas hõmérséklet közvetlenül növeli a növények vízigényét a talajok evaporációjának és a növények transpirációjának (a folyamat úgy ismert, mint evapotranspiráció) növekedésén keresztül, valamint a légkör vízmegtartó kapacitásával.

1. Energiacsere a növényzet és a légkör között.
Kép: Piker et al

A diagramm azt mutatja, hogy a vegetáció mennyire nem passzív elem: kölcsönhat a légkörrel és a környezõ levegõvel az energia elnyelés révén (ahogy ezt láthattuk az Alap részben), valamint a látens hõ formájában való energia kibocsátás útján, illetve az evapotranspiráción keresztül.

Indirekt hatást hozunk létre, amikor magas hõmérséklettel siettetjük a talajban a szerves anyagok lebomlását, ami viszont alacsony szervesanyag szinthez vezet, tetõzve azt alacsony talajnedvességgel, és ez további termés nedvesség stresszt okoz (kevés hozzáférhetõ víz). Mind a direkt mind pedig az indirekt hatások fenyegetik a növényeket. A növények fejlõdésük korai idõszakában különösen érzékenyek a szélsõséges idõjárási eseményekre.

Magas hõmérséklet

Amikor a növény optimális hõmérsékleti tartományát a hõmérséklet meghaladja bizonyos területen, a növény negatívan reagál, csökkenés mutatkozik a terméseredményben. Az optimális hõmérséklet a különbözõ növényeknél más és más.

A legtöbb mezõgazdasági növény érzékeny a magas hõmérsékletû idõszakokra. A legalább 30 percig tartó 45 és 55ºC fok közötti levegõhõmérséklet, közvetlenül károsítja a növény leveleit; az alacsonyabb hõmérséklet is (35 - 40ºC) károsíthat, ha hosszabb ideig fennáll. Ha a hõmérséklet magasabb, mint 36ºC a pollenek elveszítik életképességüket, ha 20ºC körüli hõmérsékletnek tesszük ki a burgonyát, a krumpli virágzásnak indul, és a gumó megduzzad.

A növények érzékenysége, a magas hõmérséklet általi károsodás mértéke más és más a különbözõ fejlõdési fázisokban. A szaporodási szakaszban a magas hõmérséklet különösen káros, például a kukoricánál a címerhányás idején, a szójánál virágzáskor, a búzánál a szemképzõdéskor. A szója az egyetlen olyan növény, amelyik úgy tûnik, rendelkezik a képességgel, hogy kiheverje a hõstresszt, talán a folyamatos növekedése miatt.

Csapadék

A csapadék, ami a talajnedvesség elsõdleges forrása, valószínûleg a legfontosabb termésprodukciót befolyásoló tényezõ. Míg a globális éghajlatmodellek általános növekedést jósolnak az átlagos globális csapadékhozamban, eredményeik a legtöbb helyen potenciális lehetõséget mutatnak a hidrológiai regime (vagy szárazabb, vagy nedvesebb) megváltozására. Az éghajlatban bekövetkezõ változás megváltoztathatja a teljes évszakos csapadékot. A növény érzékeny az evapotranspiráció évszakos mintázatára valamint napi arányára, amit melegebb hõmérséklet, szárazabb levegõ, vagy szelesebb feltételek idézhetnek elõ.

2. A kukoricára hatással van a túlságos nedvesség
Harold Kaufman, TAEX, 1996

Aszályfeltételek alakulhatnak ki, ha alacsony a csapadékhozam, ráadásul a csapadék hó formájában hullik le, valamint korai hóolvadás bekövetkezése miatt. Száraz területeken ezek a hatások csökkenthetik a folyók késõbbi kiöntését, és a tenyészidõszakban az öntözõvíz ellátottságot. A magas légnedvesség, fagy, vagy jégesõ szintén hatással lehet a termésre, a gyümölcsök és zöldségek minõségére (különösen a kukoricáéra vagy más gabonáéra).

A növények nagy valószínûséggel szenvednek, ha olyan kritikus fejlõdési fázisukban, mint például a szaporodás, száraz idõszak fordul elõ. A legtöbb gabonánál a virágzás, pollenszórás, és a szemesedés idõszaka különösen érzékeny a vízhiányra. Az aszályhatásokat ki lehet védeni, például gyors fejlõdésû kultúrák korai ütetésével/vetésével; ugarolás és a gyomszabályozás segítheti a nedvesség megõrzését a talajban.

A hõmérsékleti és a víz stressz gyakran egyidejûleg fordul elõ, az egyik hozzájárul a másikhoz. Gyakran kísérõ jelenségei az erõs napsugárzásnak és az erõs szélnek. Amikor a növények ki vannak téve az aszálynak, csökkentik a transpirációt, következésképpen a növény hõmérséklete emelkedik.

soil moisture measurement

3. A talajnedvesség mérése a talaj színének és a tesztpapír összehasonlítása révén.
Kép: USDA NRCS

A nagyításhoz kattints a képre! (100 K)

soil moisture measurement

Másrészt a különösen nedves években a vízbõség a növény pusztulását okozhatja (a túl sok víz miatt a növény MEGFULLAD, vagy kipusztul, mivel gyökere kirohad a vízben), és növelheti a rovarok megjelenését. Az intenzív csapadék károsíthatja a fiatal növényeket, különösen, ha szélerózióval jár együtt. A károsodás mértéke függ a csapadék, árasztás hosszától, a növény fejlõdési állapotától, és a levegõ és a talaj hõmérsékletétõl.

1. táblázat: A magas hõmérséklet és a talajnedvesség hatása a fõ terményekre.

Kukorica

- Ha a hõmérséklet magasabb, mint 36ºC, a pollenek elveszítik életképességüket.

- Nagyon érzékenyek a talajnedvesség hiányára.

- Nem szeretik az árasztást egyetlen fejlõdési fázisukban sem. Az árasztás hatása függ a hõmérséklettõl, azonban amikor a növény alacsonyabb, mint 6 inch, 24 órás árasztás bármilyen hõmérsékleten csökkenti a termés mennyiségét 18 %-kal.

- A folyamatos víztöbblet jelenléte a talajban gyökérrothadással, és betegségek okozta károkkal (pl. crazy top, általános üszkösödés) kapcsolatos hosszú távú problémákhoz vezethet.

Szójabab

- Ha a talajhõmérséklet magasabb, mint 35ºC az a fiatal növény pusztulásához vezet, az ugyanis a virágzás utáni elsõ három hétben nagyon érzékeny a 35ºC fölötti hõmérsékletre. Az elsõ három hetet kivéve nagy a felgyógyulási képessége a hõmérsékleti stresszbõl.

- Érzékeny a talajnedvesség hiányra, és az aszályra az ültetéskor és más fejlõdési fázisban.

- Tolerálja a magas talajnedvességet, bár a telített talajok megnövelik a fiatal növények megbetegedését, különösen 32ºC felett.

Búza

- A virágzás, pollenszórás, és a szemesedési állapot érzékeny a vízhiányra.

- A magas talajnedvesség víztöbbletet okoz, és megnöveli a rovarfertõzés kockázatát.

Gyapot

- 6 órán túli 40ºC fölötti hõmérséklet a tokok kinyílását okozzák.

- Relatíve tolerálja a 40ºC alatti hõmérsékletet.

- Érzékeny a talajnedvesség hiányra és az aszályra fiatal korában és virágzáskor. Legalább 20 inch csapadékot igényel tenyészidõszaka alatt.

- A kifejlett növény termésminõségét károsíthatja a bõséges csapadék.

szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. Tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia University - USA
2. Tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia University - USA
Pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
Utolsó módosítás: 12/05/2004

Last modified: Wednesday, 20 May 2020, 8:00 PM