Tematyka

  • Alsó légkör. Alap

    Éghajlati Enciklopédia ESPERE.
    ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH
    Éghajlati Enciklopédia ESPERE - menu
    Alsó légkör. Alap.
    Alsó légkör: Alap - menu

    • Alsó légkör

      Alsó légkör

      Mi történik a minket körülvevõ légkörben?

      Egy vékony légréteg öleli körül Földünket. Minél inkább eltávolodunk a Föld felszínétõl, a légkör egyre ritkábbá válik. Ezt a réteget nevezzük mi légkörnek, illetve idegen szó használatával atmoszférának.. Ez a szó görög eredetû: atmos = gáz, gõz; sphaira = gömb, kör, szféra.

      A levegõ összetétele és tulajdonsága, amit belélegzünk, nemcsak a növényi, állati és emberi élethez alapvetõ fontosságú. Meghatározza a Föld éghajlatát is. ha felfelé nézünk egy derült napon az égre, nem látunk mást csak a kék eget. Azonban a hõmérsékletet mérve számos változást megfigyelhetünk, ha felszállunk a földtõl 100 km magasságig. Ennek következtében azt mondhatjuk, hogy több láthatatlan réteg van a légkörben. A legalsó réteg az, ahol az életünk zajlódik, és ahol a napi idõjárást megfigyeljük. Ez a réteg a pólusokon 8 km-ig, az Egyenlítõ környékén, a trópusokon 15 km-ig tart. Ez a troposzéra. Ez a szó is görög eredetû. A 'tropo' azt jelenti, hogy valami változik.

      A troposzférában a hõmérséklet a magassággal csökken. Ez megváltozik a troposzféra felsõ részén, amit tropopauzának nevezünk. Ebben a témában megismered ezen réteg tulajdonságait, összetételét, kémiáját és a benne lezajló folyamatokat. 

      Lentebb áttekintést adunk az Alap rész fejezeteirõl, és oldalairól. Részletesebb ismeretekhez, válaszd a Haladó részt ...

      The atmosphere from space

      Légkör az ûrbõl
      © NASA: látható Föld

      • 1. A troposzféra bemutatása

        1. A troposzféra bemutatása

        A troposzféra a talaj feletti légköri réteg, ahol az idõjárás és az emberi élet zajlik. Vízszintes irányban általában nem látunk el messze, mert gyakran épületek, hegyek akadályozzák a kilátást, vagy a piszkos levegõ csökkenti a látástávolságot. Ha az ég felé nézünk, olyan végtelennek tûnik. Valójában az ég, a Földet körülvevõ légréteg, ami véd bennünket és az életet lehetõvé teszi, nagyon vékony.

        Képzeld el, hogy 10-11 km magasságban repülsz a Föld körül, a levegõmolekulák 80 %-a alattad található. Ebben a fejezetben megnézzük, hogy mi változik a levegõben a magasság növekedésével. Összehasonlítjuk a földfelszíni méreteket a legalsó légréteg, a troposzféra méreteivel. Végiggondoljuk, hogy mennyire eltérhetnek a troposzféra tulajdonságai, attól függõen, hogy hol vagyunk a Földön. Végül megismerjük, hogy a levegõ mibõl áll. Megértjük, hogy sok, az éghajlatunkban fontos tulajdonság nem a levegõ fõ összetevõibõl származik, hanem a nyomgázokból, melyek egyenként gyakran kevesebb, mint egy milliomod részei a teljes légkörnek.

        Légkör az ûrbõl - forrás: NASA

        szerzõ: Elmar Uherek - MPI Mainz
        utolsó módosítás: 2004-03-29

      • 2. Üvegházhatás, napsugárzás és a bioszféra

        2. Üvegházhatás, napsugárzás és a bioszféra

        Amikor az éghajlatról beszélünk, a legtöbb embernek a globális melegedés jut az eszébe. És amikor a globális melegedésrõl esik szó, a legtöbben az üvegházhatásra gondolnak. De mi is az üvegházhatás pontosan?

        Az ember okozza a Földön az üvegházhatást?

        Az éghajlatunkat kormányozó energia a Napból származik. De mi történik ezzel az energiával, amikor áthalad a légkörön? Mi történik, mikor a sugárzás ráesik a felhõre, mikor eléri a földfelszínt? Nemcsak a Napból érkezik sugárzás a Földre. A Föld felmelegszik, és visszasugároz. Ez a sugárzás sem jut egyenesen vissza az ûrbe. Vannak üvegházhatású gázok és felhõk az ûr és a földfelszín között. Ezen fejezet elsõ részében azt látjuk majd, hogy milyen Földünk energiaellátása, és megismerjük az üvegházhatást.

        A második részben meglátjuk, milyen növények bocsátanak ki anyagokat a légkörbe, akár életük során, akár ha elégnek.

        Üvegházhatás nélkül nem
        lehetne élet a Földön.

        Az oldalról:

        szerzõ: Dr. Elmar Uherek, MPI for Chemistry - Mainz
        tudományos bíráló: Dr. Pascal Guyon, MPI for Chemistry - Mainz
        utolsó módosítás: 2004-05-12

      • 3.Ózon és nitrogén oxidok, mint kulcsvegyületek

        3.Ózon és nitrogén oxidok, mint kulcsvegyületek

         

        A légkörben elõforduló legtöbb vegyi folyamat oxidatív folyamat. A hidroxil-gyök (OH) mellett, fõleg két másik anyag dominál ezekben a folyamatokban. Ezek a nagyon fontos nyomgázok: az ózon O3 és a nitrogén oxidok NO, NO2, NO3.

        Ebben a fejezetben megismerheted ezen anyagok fõbb jellemzõit és képzõdésüket. Különösen az ózonra igaz, hogy szerepét gyakran félreértik. Amíg ez a gáz a troposzférában nem kívánatos, alapvetõen szükséges a sztratoszférában. Láthatod majd a troposzférabeli negatív hatásait, és az ózon szmog kialakulását.

        Az oldalról:

        szerzõ: Dr. Elmar Uherek - MPI for Chemistry, Mainz
        tudományos lektor: Dr. Rolf von Kuhlmann - MPI for Chemistry, Mainz
        utolsó módosítás: 2004-04-30