Alsó légkör. Halado

ENVIRONMENTAL SCIENCE PUBLISHED FOR EVERYBODY ROUND THE EARTH

Ha kémiai reakciókról beszélünk, legtöbbünknek nagy ipari létesítmények jutnak az eszébe és laboratóriumokban elzajlódó folyamatok. Azonban a levegõ minden literében, amit belélegzünk, ezernyi kémiai reakció zajlódik le minden másodpercben. Az folyamatok legtöbbje oxidáció, vagy a napfény hatására játszódik le.
Vegyi és fizikai folyamtok mindenhol lejátszódnak a légkörben és a felhõkben. A légkört egy nagy vegyi erõmûnek képzelheted el, amiben folyamatosan képzõdnek új molekulák és bomlanak fel a régiek, úgy a városokban, mint a természetben.
Fotómontázs: Elmar Uherek
Ebben a fejezetben a legfontosabb oxidációs anyagokról, mint az ózon, OH és nitrát gyökökrõl olvashatsz, és azokról a reakciókról, amelyek hozzájuk tartoznak. Olvashatsz a fény fontosságáról, milyen energiák mennek át a légkörön és hogy ezek az energiafajták hová jutnak el. Az üvegházgázokat részletesebben tárgyaljuk. Végezetül a troposzférában lezajlódó speciális ózonreakciókról is olvashatsz, és hogy az emberek hogyan befolyásolják az alsó légkör vegyi folyamatait.
A troposzféra számos összetevõ keveréke.
A legtöbbjük oxidációval alakul át. Mik a fõ oxidánsok? Hogyan tudjuk mérni a légköri összetevõket, és a reakciókban képzõdõ termékeket? Az 1. fejezetben leírást adunk a nappali és az éjszaki fõ oxidánsokról, beszélünk egy kicsit kémiájukról, és példákkal mutatjuk be a fontos modern mérési technikákat, melyek segítenek a megfigyelésükben.
Ebben a fejezetben csak az alapvetõ légköri kémiáról beszélünk. De képzeld el, hogy mi történik olyan egyszerû molekulákkal, mint a bután (ami pl. a kemping fõzõbõl származik) a levegõben.
A nagyításhoz kattints a képre
kép: Dr. Tim Jungkamp, BASF, Antwerpen, Belgium
Az oldalról:
szerzõ: Dr. Elmar Uherek - Max Planck Institute for Chemistry, Mainz
tudományos lektor: Dr. Mark Lawrence - Max Planck Institute for Chemistry, Mainz - 2004-05-05
utolsó módosítás: 2004-05-07
Minden energia a napból származik? Mi történik ezzel az energiával a légkörben, milyen mennyiség éri el a Föld felszínét? Mit sugároz vissza a Föld az ûrbe?
A 2 fejezetben a Föld sugárzási háztartásáról, a beérkezõ és kimenõ energiáról és arról, hogy itt mi a szerepük az üvegházgázoknak, lesz szó. A széndioxidról és a metánról, illetve forrásaikról részletesebben szólunk. Különös szerepet játszik a vízgõz. Ez a legfontosabb üvegházgáz, és mi mégis nagyon bizonytalanok vagyunk abban, hogy milyen szerepet fog játszani a melegedõ Földön a jövõben.
Az elmúlt évtizedben a földi átlaghõmérséklet drámaian növekedett. Az üvegházgázok fontos szerepet játszanak ebben.
Diagramm: © NASA GISS
Az oldalról:
szerzõ: Dr. Elmar Uherek - Max Planck Institute for Chemistry, Mainz
tudományos lektor: Dr. Benedikt Steil - Max Planck Institute for Chemistry, Mainz
utolsó módosítás: 2004-05-17
Az ózon meglehetõsen agresszív gáz. Hogyan támad meg más molekulákat, mi a hatása az emberi egészségre és szerves anyagokra? Megadunk néhány példát, amivel megmagyarázzuk az ózon vegyi reakcióit.
Ennek a gáznak a koncentrációját nehéz elõrejelezni, mert erõsen függ adott idõben a helyi körülményektõl és a levegõ vegyi összetételétõl. Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy hol és miért található a légkörben több vagy kevesebb ózon.
A nitrogén-oxidoknak, az ózonnak és a széndioxidnak is az egyik forrása a tüz. Az utolsó részben kitekintést adunk a világban lezajlott tüzekrõl és arról, hogy mi megy végbe a tüzekben a kémia szempontjából.
A magas ózon koncentráció hatással van a léghólyagokra a tüdõnkben. Tudod, hogy miért?
© US national library of medicine
Az oldalról:
szerzõ: Elmar Uherek - Max Planck Institute for Chemistry, Mainz
utolsó módosítás: 2004-04-06
Ezernyi gáz található a troposzférában, a légkör talajhoz legközelebbi légrétegben. Áttekintettük a legfontosabbakat.
Néhány közülük egyformán szétterjed a Földön, néhány nagyban függ a helyi forrásoktól és feltételektõl, valamint a napszaktól is. Ebben a fejezetben egy rövid kitekintést adunk arról, hogy a levegõben lévõ gázokat hogyan lehet jellemezni.
Animáció: © Michael Weigend - Hageni Egyetem
Az oldalról:
szerzõ: Elmar Uherek - Max Planck Institute for Chemistry, Mainz
tudományos lektor: Dr. Rolf Sander - Max Planck Institute for Chemistry, Mainz - 2004-05-18
utolsó módosítás: 2004-04-0