Aszály és tûz

Számos tudós állítja, hogy az éghajlatváltozás eredményeként növekedés lehet az erdõtüzek számában, erõsségében és az évszakos eloszlásukban, a csapadék és hõmérséklet megváltozása miatt.

A ’90-es években a trópusi nedves területeken, a fõ erdõtüzek fõleg a brazíliai Amazonas területén, Mexikóban és Indonéziában fordultak elõ, és különösen erõsek voltak El Niño idejében, jelentõs aszállyal párosulva e területek nagy része fölött.
Mik a tûz kitörésének fõ tényezõi?

· Éghetõ anyagok jelenléte.
· Alacsony nedvességi szintek.
· Szelek

1. Erdõtûz Portugáliában. 2003
EUROPA-PRESS

Éghajlatváltozás esetében a szélsõséges események növekednének, amint azt már említettük, és a száraz és nedves évszakok között a különbség sokkal nagyobb lenne. A nedves évszakok valószínûleg növekvõen hatnának a vegetáció mennyiségére, mivel a növényeknek elegendõ mennyiségû vizük lenne a fejlõdésre. Ez a növényi termõképesség emelkedése a potenciális éghetõ anyagok mennyiségének a növekedését is jelenti. Másrészt a száraz évszakban magasabb lesz a párolgás aránya, ami kiszárít minden nedvességet (fákból, más növényekbõl és szerves anyagokból), és valószínûleg növeli a növények halandóságát. A végsõ következtetésképpen nagy mennyiségû, különösen gyúlékony anyag keletkezik.

A világ bizonyos területein nem szükséges éghajlatváltozás, hogy ezekkel a feltételekkel találkozzunk. Ilyen viszonyokat könnyen találhatunk olyan területeken, mint a mediterrán térség, ahol a tél hideg és esõs, míg a nyarak nagyon melegek és szárazak.

Láthatod ezeken a térképeken (2. A hõmérséklet és csapadék változása Európában 2003 nyarán), pontosan ez történt 2003 nyarán Európában. A csapadék mennyisége az átlagos mennyiség fele volt, és ugyanakkor a hõmérséklet magasabb volt, mint átlagos nyarakon. Az erdõkben levõ száraz, éghetõ anyag tökéletes színtere lett a tüzeknek, és két hónap alatt Portugáliában (körülbelül 325000 ha, ami nagyobb, mint Luxemburg) és Spanyolországban nagy területek égtek le, és nem volt lehetõség a beavatkozásra.

2. A hõmérséklet és a csapadék eltérése a normál értékektõl Európában, 2003 nyaránforrás. NOAA

Az éghajlatváltozás fontos tényezõ lehet az erdõtüzek növekedésében, de jelenleg nem ez a legfontosabb, mivel a mediterrán térségben a tûzesetek 95%-át az emberi tevékenység okozza, amik közül néhányat szándékosan, néhányat nem, de amikor ezek a tényezõk találkoznak, a tüzet nagyon nehéz eloltani, és elpusztítják a táj ökológiailag változatosságát.

A tüzek az erdõnövekedés természetes körfolyamatának részét képezik, de az IPCC összeállította azon területek listáját, ahol az elmúlt tíz évben jelentõsen megnõtt a tûzesetek száma, ami túllépi a körfolyamat természetes úton való megmagyarázhatóságát.

Az ember által okozott éghajlatváltozástól a tûzesetek gyakoriságának emelkedését várjuk, különösen azokon a területeken, ahol a csapadék mennyisége csökken, vagy nem változik. A modellek használata a tûzesetek kockázatának, gyakoriságának és erõsségének növekedését mutatja Európában.

A tüzesetek térbeli eloszlása megváltozásának a közvetlen következménye az erdõk szerkezetének és összetételének, a földhasználatnak és a légköri kibocsátásoknak a megváltozása lesz (amit már az „Alsó légkör” fejezetben említettünk).

3. a) Tûz Dél-Spanyolországban, 2003-08-28
forrás: MODIS mûholdkép

b) Tûz Dél-Portugáliában 2003-09-13
forrás: MODIS mûhold

Kapcsolódó oldalak:

Az éghajlatról és a tüzekrõl többet itt olvashatsz:
Alsó légkör - Alap – Üvegházhatás, fény és bioszféra - Tûz

szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
utolsó módosítás: 12/05/2004